A tél közeledtével sokaknak okoz gondot elindulni az autóval. A szabadban parkolóknak ismerős a reggeli tortúra: szélvédőkaparás, lapátolás. Ilyenkor általában a járó motor mellett végezzük a teendőket, feleslegesen.
Pocsékolás
Az átlagautós három perc alatt szabadul meg a kocsija ablakaira fagyott csapadéktól. Évi összesítésben ennyi idő alatt annyi üzemanyag pocsékolódik el, hogy abból 13 ezerszer meg lehetne kerülni autóval a Földet – legalábbis ezt állítja a Direct Line Car brit biztosítótársaság.
Fotó: MTI / Nándorfi Máté
Számszerűsítve
Ha egy átlagos, négyhengeres benzines motor hidegen, amikor sokkal magasabb a fogyasztása, mint üzemmelegen, óránként mondjuk, 2 litert fogyaszt, akkor, ha tegyük fel három perc helyett 10 percet tölt jégkaparással, 0,33 deci benzin fogy el. Ennek elégetésekor 388,3 gramm szén-dioxid keletkezik, teljesen értelmetlenül, mert hidegen járatva a motor nagyon lassan melegszik be. Érdemes enyhe gázzal, korán felkapcsolva, finoman vezetve bemelegíteni a motort-tanácsolja a vezess.hu.
Káros anyag
A káros anyagok emissziója hidegen még magasabb, mert a katalizátor – ami ezeket nem mérgező gázokká alakítja át – a motor beindításakor nem is működik, mert be kell melegednie. Ez körülbelül 40-50 másodperc a modern autókban (2005-től gyártott, euro 4-es szabványnak megfelelő motorok esetében), de a régebbi kocsikban a katalizátor messzebb van a motortól, nehezebben melegszik be és válik hatékonnyá.
| CO2 |
|
Egy liter benzin elégetéséből 2,33 kg szén-dioxid lesz, egy liter gázolajból 2,64 kg, autógázból 1,64 kg. Belegondolva ez borzasztóan nehéz és sok gáz, de az oxigén nehéz molekula, és az is látszik, hogy az autógáz (LPG) kevésbé környezetszennyező üzemanyag a másik kettőnél. Fontos, hogy ezek nem egy kilogramm üzemanyagra, vonatkoznak, mert a benzin, a gázolaj és az autógáz könnyebb a víznél, tehát 1 liter benzin kb. 73 dekagramm, a gázolaj literje 83 deka volna csak. A szénhidrogén- (CH) kibocsátás hidegen a többszöröse a meleg üzemének. A nitrogénoxid (NOx) pedig hidegen, jégvakarás közben nem vészesebb, mint melegen, mert akkor keletkezik, ha nagy a hőmérséklet és nagy a nyomás (a hengerekben, ahol elég az üzemanyag), ami hidegen nem áll fenn. A koromképződés elvileg a rosszabb égés miatt magasabb, mint bemelegedett motornál. Konkrét értéket erre nem lehet mondani, mert mért adat csak a szabványos tesztből van, amit nagyobbrészt meleg motornál mérnek. |
Szívroham
A légszennyezés szívrohamot, légzési zavart vagy akár rákot is okozhat. A PM10-szennyezés miatt Magyarországon évente mintegy 16 000 ember hal meg idő előtt, és több mint 10 millió napot töltenek el betegen. A PM10 olyan apró részecske, amely főleg a közlekedésből, a fűtésből, egyéb energiatermelésből és az iparból származik – írja a Levegő Munkacsoport.
A városi közlekedés által okozott légszennyezés, a járművek kipufogógázának belélegzése a rákövetkező hat órában növeli a szívroham kockázatát – mutattak rá brit kutatók. A The British Medical Journal (BMJ) című orvosi lapban ismertetett tanulmány szerzői szerint a szennyezett levegő jelentősen csökkenti az emberek várható élettartamát.
Rák
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (IARC). bizonyítottan rákkeltő hatásúnak nyilvánította a dízelmotorok kipufogógázait. Legutóbb 1989-ben elemezte az ügynökség a dízel-kipufogógázok hatását, amikor “valószínűleg daganatképzőnek” nyilvánította. Ebbe a kategóriába tartozik az azbeszt, az arzén, a mustárgáz, a dohány és az alkohol is.
Fű a háztetőn?
A háztetők füvesítésével jelentősen javítható lenne a levegő minősége a nagyvárosokban. Nemcsak az autók kipufogógázainak megkötésében, de a vízelvezetésben is jó hatása lehet a megoldásnak.
Ezt egy manchesteri kísérleti program bizonyítja, amelynek eredménye szerint abban az esetben, ha akár csak a városközpont tetőit a zöldteraszokon alkalmazott növényekkel borítanák, évente 210 kilogramm MP10-es kategóriájú szálló port, azaz mikroszkopikus, 10 mikrométernél nem nagyobb részecskékből álló szennyezőanyagot lehetne megkötni.
