A magyarok régiós összehasonlításban boldogok, de rendkívül elégedetlenek az életükkel – ez derül ki az Európai Unió kutatóintézete, a Eurofund 2012-es, ötévente elkészített életminőségi felméréséből.
Európában összesen több mint 35 ezer, Magyarországon ezer embert kérdeztek meg a vizsgálathoz. A magyarok boldogabbnak érzik magukat a bolgároknál, a görögöknél, az észteknél és a letteknél, de egyedül a bolgárok kevésbé elégedettek az életükkel.
Az uniós tagállamokat tekintve a skandináv államok polgárai mellett a luxemburgiak, a hollandok és az osztrákok a legboldogabbak.
Spanyolországban, Írországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban az emberek boldogabbak, mint amennyire elégedettek az életükkel, míg Svédországban és Dániában elégedettebbek annál, mint amennyire boldogak. A két mutató értékei között Csehországot és Bulgáriát megelőzve messze Magyarországon van a legnagyobb eltérés a két mutató között, a boldogság javára.
Az Eurofound kutatása egyebek mellett kimutatta: az EU állampolgárai közül minden harmadik jelezte, hogy romlottak anyagi körülményei az elmúlt öt évben. A megkérdezettek 7 százaléka jelezte azt, hogy „nagy nehézségeket” okoz a megélhetés. Az ilyen választ adók a legnagyobb arányban (22 százalék) Görögországban voltak, míg a legalacsonyabb arányban (1 százalék) Finnországban. Magyarországon ez a mutató 17,2 százalékkal a harmadik legmagasabb a vizsgált államok közül.
Az ország gazdasági helyzetével – Görögország után, Portugáliával holtversenyben – a magyarok vannak a legkevésbé megelégedve. Európai szinten a gazdaság helyzetével a legnagyobb elégedettség a skandináv államokban, illetve az euróövezeti maghoz tartozó fejlett államokban volt.
Az EU-átlagnál kevésbé, de a régiós államokhoz viszonyítva jobban bíznak a magyarok a saját kormányukban, illetve a parlamentben. A sajtóba vetett bizalom azonban Magyarországon – Görögország és az Egyesült Királyság után – a harmadik legalacsonyabb szinten van.
Magyarország több közszolgáltatás minőségének megítélését tekintve is a legelégedetlenebb öt európai állam között van. Így a közösségi közlekedés, az oktatási rendszer, a gyermekgondozás, a szociális lakások tekintetében is nagyon elégedetlenek európai összehasonlításban a magyarok. Ezekben a kategóriákban általában – amint az a felmérés egészére is elmondható – a magasabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező országok állampolgárai elégedettebbek. Kivéve a máltaiakat, akik a legtöbb közszolgáltatással nagyon is elégedettek, a közösségi közlekedést leszámítva, amelyre az EU legrosszabb pontszámát adták.
A felmérés kimutatta: a legnagyobb etnikai feszültségek – a megkérdezettek megítélése szerint – azokban az országokban, így Magyarországon és Csehországban van, amelyekről „ismert, hogy romaintegrációs kihívásokkal szembesülnek”.
Ezenkívül a magyarok látják a leginkább úgy (a megkérdezettek 71 százaléka), hogy nagy a gazdagok és a szegények közötti társadalmi feszültség. Ez a korábbi évek felméréseiben is jellemző volt Magyarországra.
