Az emberi erőforrások minisztere szerint nagy a politikai elit felelőssége a gyűlöletbeszéd visszaszorításában, ezért a gyűlölet-bűncselekmények minden formáját vissza kell utasítania. Balog Zoltán az Európa Tanács (ET) által a gyűlöletbeszédről szervezett kétnapos budapesti nemzetközi konferencia megnyitóján azt mondta, nem elég csak fellépni a jelenség ellen, a mögötte álló okokat is elemezni kell. Könnyebb gyűlölni valamit, amit nem ismerünk, mint amit igen, ezért egymás megismerése is nagyon fontos – mutatott rá.
A miniszter a konferencia előtti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, a gyűlöletbeszéd a világhálón is jelen van. Létezik egy magyar nyelvű honlap, ahova politikusok nevét, telefonszámát is felteszik, de mivel az Egyesült Államokban van bejegyezve, nem lehet fellépni ellene a magyar jog eszközeivel, pedig az “folyamatosan megvalósítja a gyűlöletbeszédet”.
Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára azt mondta, az internet lehetőséget nyújt arra, hogy annyi emberhez juttathassa el valaki a nézeteit, véleményét, amennyire korábban még sosem volt mód. Nem szabad hagyni, hogy a gyűlöletbeszéd szabadon terjedjen a világhálón – hangoztatta.
Emlékeztetett, tavaly Norvégiában egy szélsőséges férfi fiatalokat lőtt le, ami mindenkinek hatalmas sokkot jelentett, próbálták megérteni, hogy mi késztethet egy embert ilyesmimre. Összefüggés van az interneten egyes csoportok által terjesztett nézetek és az efféle esetek között, “a szavak tettekhez vezetnek” – fogalmazott.
Kiemelte, a tolerancia, az emberi jogok általános érvényűek, és az interneten is meg kell védeni ezeket. Meg kell találni a gyűlöletbeszéd visszaszorítása és a véleménynyilvánítás szabadsága közötti kényes egyensúlyt – vélekedett. Hozzátette, ez azért is szükséges, mert Európa mindig is sokszínű marad.
Soros György, a Nyitott Társadalom Alapítvány alapítója arról beszélt, a gyűlöletbeszéd az európai válság egy tünete. Az EU korábban vonzó elképzelésnek tűnt az emberek szemében: önkéntes szövetsége az államoknak, amelyek szuverenitásuk egy részét feláldozzák a kölcsönös előnyökért, és társadalma nyitott.
A válság azonban megváltoztatta, az eurózónát immár a fegyelem tartja össze, a centrum diktál, a periféria pedig engedelmeskedik – fogalmazott. Közölte, hitelezőkre és adósokra oszlott az EU. A gazdasági helyzet egyre rosszabb, az emberek élete mind nehezebb – fűzte hozzá.
Rámutatott, az elégedetlen emberek körében könnyen terjedhetnek a szélsőséges nézetek és a gyűlöletbeszéd. Eredetileg a szolidaritásról és az együttműködésről szólt az unió, erre kellene ismét nagyobb hangsúlyt helyezni – mondta.
