A tőle megszokott stílusban, hol könnyfakasztó, hol poénos élményeit bemutatva vezényelte le önálló estjét a Pulitzer-díjas újságíró, akit teltház várt a győri Hit Gyülekezetének épületében. Tvrtko nem elsőként kapott meghívást a kisalföldi megyeszékhelyre, most azonban nem egyedül, hanem a hallássérült barátja, a szépséges Weisz Fanni társaságában érkezett, aki az előadás során szívesen szólt a közönséghez, sőt jelnyelven tapsolni is megtanította a győrieket. Ahogy Tvrtko mondja: „Fanni az én legnagyobb csodám!”
Szívbemarkoló filmjeid, riportjaid senki mellett nem mennek el nyomtalanul. Ezeknek óriási hatásuk van, ez most a győri közönségen is látszott! Te hogy tudod feldolgozni az útjaid során szerzett élményeidet?
V.T.: Úgy, hogy én nem a szívbemarkoló részét nézem, hanem azt, hogy van egy ember, aki ilyen körülmények között is próbál segíteni, és ez benne a jó. Igazi hősöket szeretnék teremteni a társadalomnak, mert nagyon kevés példaképünk van. Szeretnék nagyszerű embereket bemutatni. Nem kamu celebeket, hanem olyan embereket, akik segítenek másokon.
Ilyen tekintetben akkor mi egy újságíró feladata?
V.T.: Nem tudom! Mindenkinek más és más. Az én utam az, hogy hétköznapi hősöket keressek és mutassak be. Aki parlamenti tudósító számoljon be korrekten a politikai életről, aki sportriporter, az közvetítse hitelesen például a mérkőzéseket. Én a hősökre tettem fel az életem! Óriási dolog, hogy például ma, ámulva-bámulva figyelték Fannit, az én legnagyobb csodámat. Nagyon büszke vagyok rá, mert tudom, hogy honnan indult, és azóta mit ért el. Sokkal erősebb ember mint én…
A találkozó keretében Tvrtko, egy Haitin készült riportját is bemutatta az érdeklődőknek, ahol Fannival közösen jártak, és ahol a fiatal jelképesen örökbe fogadott egy kislányt. A megtakarított 82 ezer forintját ugyanis felajánlotta egy árva, két és fél éves babának, mely a kislány 2 éves élelmiszerellátását fedezi. Fanni megfogadta, hogy a jövőben is gyűjteni fog, hogy továbbra is segítse a picit. Mert az a világ, a haitiak lakhelye egy olyan része a Földnek, ahol az igazi, pokoli történetek is születnek…