A konferencia stílszerűen a megyeháza dísztermében zajlott, ahol a képviselők sorait ezúttal az érdeklődők töltötték fel. Levezetője Dr. Demeter Zsófia, a Szent István Király Múzeum igazgatónője volt, aki már bevezetőjében elmondta, hogy minden kő, minden írás, minden sarok emlékeztet minket múltunkra, ami mellett nem mehetünk el szó és emlék nélkül.
A megyeházát két szervezet lakja be a mai napon, a Fejér Megyei Kormányhivatal és a Fejér Megyei Közgyűlés. A két házigazda köszöntötte e jeles évforduló alkalmából a megjelenteket.
Dorkota Lajos, a kormányhivatal vezetője köszöntőjében egy kis politikai-történelmi áttekintést tett az 1803-ban elszabotált tervektől, az udvarra tervezett kápolnán keresztül, a későbbiekben, 1837-ben szűkösnek bizonyult közgyűlési teremig, amit abban az évben ki át is alakítottak. Dorkota Lajostól megtudhatták a jelenlévők, hogy bizony Pollack Mihálynak „csak” a homlokzat terveit köszönhetjük, mert neki tovább kellett állnia, hogy megtervezhesse a budai Sándor Palotát. A Fejér megyei megyeháza homlokzatának terveiért Pollack 30 forintot kapott.
Az utolsó 200 évben végig kísérte életünket ez az épület, és látott itt Habsburgot, magyar politikust és köztisztviselőt, hivatalnokot, tanácsot, megyeházát, képviselőt vagy éppen közszolgát, ispánt és elnököt – mondta Törő Gábor a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.
A jeles évfordulóhoz köthető konferencia és megemlékezés fővédnöke L. Simon László államtitkár, aki köszöntőjében tisztel képviselőtársakként szólította a megjenteket. Ez a helyes megszólítás e falak között, amit nem tudok, és nem is akarok elfelejteni, hiszen négy esztendőn keresztül itt bontogattam politikusi szárnyaimat – mondta az államtitkár. L. Simon kiemelte: ma is meghatározza az életemet az a segítség, amit e falak között kaptam, és vadromantikával nézem ezt a helyet, mert az identitásunk ide köt bennünket, emiatt gazdagabban lettünk. Járva a városokat sorra botlottam Pollack nagyszerű építményeibe, Szekszárdon, Dégen, de akár Budapesten is, ahova mai munkám is köt. Egy alkalommal megemlítettem miniszterelnök úrnak a dégi kastély állapotát, Pollack Mihály egyik remekét, mert úgy véltem, hogy az identitásom ragaszkodik a megyéhez és annak értékeihez, amire miniszterelnök úr azt felelte: és mi lesz a felcsúti kastéllyal? – anekdotázott L. Simon László. De azzal zárta e gondolatait, hogy a 2014-2020 időszakban a kormány terveibe került a dégi kastély felújítása.
Pollack Mihály csodálatos életútja olyan jeleket hagyott maga után, ami erősíti bennünk az identitást, a tudatot, hogy mi dolgunk a világban – zárta beszédét az államtitkár.
Dr. Erdős Ferenc nyugalmazott levéltár-igazgató tartotta meg ezután előadását az Fejér megyei megyeházáról, amelynek múltja XIII. századi maradványokat is őriz, mely egy korábbi épületről árulkodik, amit a török kiűzése után kezdtek meg felújítani. 1898-ban kért először engedély a megye arra, hogy az egykori Karmelita Rend területén megyeházat építhessen. 450 négyszögöl területről volt szó, melyet 1802-ben vásároltak meg a megyei vezetők. 1803-ban már klasszicista homlokzati elemekkel tervezett épület rajzolódott ki a tervezők asztalán, hiszen nem csak egy építészhez, hanem egy csoporthoz köthető az épület tervezése. 1807 ás 1809 között épült a megyeháza jelentős része, de 1809-ben a fellázadt nemesség a kasszában levő pénzt elköltötték, és megállt az építés. 1810-ben a móri földrengés vitte el az építőket, hogy Móron segédkezzenek a felújításokban. 1811-ben egy alapos infláció akadályozta meg a megyeháza további munkálatait, így aztán csak 1812-ben sikerült befejezni az épületet és annak berendezéseivel való felszerelését. Az átadáskor díszvilágítást kapott a homlokzat mécsesekkel és gyertyákkal.
