Közleményük szerint az előző kormányzat a 2004-2006-os uniós időszak alatt indult győr-gönyűi és cigándi beruházásainak felelőtlen üzleti tervezése miatt a fenntartási időszakban nem megfelelően működő projektek az uniós támogatások visszafizetését vetítették előre. A kikötő esetében 5,9 milliárd forint, míg a cigándi program révén mintegy 8,2 milliárd forint uniós támogatás visszatérítése forgott kockán – írja közleményében az NFÜ.
A kormány és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012. október 3-án küldte el az Európai Bizottságnak azt a hivatalos tájékoztatót, amelyben részletesen beszámolt a projektekkel kapcsolatban történt előrehaladásokról, és jelenlegi valamint tervezett működésük részleteiről. Az Európai Bizottság üdvözölte a magyar jelentést és hivatalos levelében elfogadta a magyar álláspontot, így a visszafizetés kockázata már nem áll fenn – írja közleményében az NFÜ.
A közlemény szerint a Győrtől 12, Gönyűtől 3 kilométerre fekvő kikötő 2008 szeptemberében készült el. A beruházás célja az országban működő logisztikai központok egyikeként biztosítani hazánk szállítási lehetőségeit, bekapcsolódva a nemzetközi fuvarozási rendszerekbe. A kikötő továbbfejlesztésére szeptember végén készült egy stratégiai anyag a jövőre vonatkozó főbb irányok meghatározásával.
A vízi szállítás környezetkímélőbb és gazdasági szempontból is jóval előnyösebb a közúti és vasúti szállításnál. A kikötő ideális helyen fekszik, hiszen vízi úton szinte bárhová el lehet érni a Duna-Majna-Rajna csatornán keresztül és itt halad el több országos vasútvonal, illetve gyorsforgalmi út is – hangsúlyozta az NFÜ közleményében Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter – nem régen tett nyilatkozata szerint – a kikötő továbbfejlesztésére vonatkozó támogatás szerződésének módosítása értelmében ki kell dolgozni a megvalósíthatósági tanulmány stratégiai irányait. A meglévő kapacitások jobb kihasználását további betelepülő szolgáltatók versenyével kell biztosítani – írta az NFÜ.
A Cigándi tájgazdálkodási és árvízvédelmi program esetében is készült egy új, fenntartható tájgazdálkodási koncepció. Felmerült továbbá a tájgazdálkodásba bevont területek esetleges állami megvásárlása és egységes területként történő kezelése. Hosszabb távon így költséghatékonyabb lehet az árvízvédelmi árasztások következtében szükséges kártalanítás.
