A cigányság és a mélyszegénységben élők jövőbeni sorsa alapvetően befolyásolja majd az egész ország sorsát is, ezért nemzetstratégiai kérdésnek kell azt tekinteni. Ezt mondta Balog Zoltán humánerőforrás miniszter a parlamenti vitanap indítójaként. Kontrát Károly arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium becslései szerint közel 50 ezer roma ember vett részt a közfoglalkoztatásban eddig. Bevonásukat a kormány 2013-ban is folytatni akarja.
Szócska Miklós szerint a roma lakosság kirívóan rossz egészségügyi mutatói miatt kell sürgős megoldást találni, Czomba Sándor pedig a foglalkoztatási adatokat tartja aggasztónak. A regisztrált munkanélküliek között 25 százalék fölött van a romák aránya – ismertette az államtitkár. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a cigányság körében nagy számban vannak alulképzettek és megfelelő munkahellyel nem rendelkezők. Szerinte a legfontosabb, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek a legkisebb korban kapják meg a megfelelő képzést, amely így egyenlő esélyeket biztosíthat nekik.
Fidesz: Nem probléma, hanem lehetőség
Rogán Antal meggyőződése, hogy a romák sikeres felzárkóztatása Magyarország számára lehetőség ahhoz, hogy gazdasági és kulturális sikereket érjen el Európában. A Fidesz frakcióvezetője úgy látja, ha az oktatás terén nem tudnak áttörést elérni, akkor nagy esély van arra, hogy reprodukálódnak a halmozottan hátrányos helyzetet okozó tényezők.
Farkas Flórián, a vitanap kezdeményezője a rendszerváltás legnagyobb vesztesének tartja a magyar cigányságot. Szerinte az MSZP-SZDSZ kormányzat elévülhetetlen bűne, hogy a privatizációs folyamatok miatt is feleslegessé vált munkaerő passzivitásba taszításával és a segélyekre berendezkedő életmód kialakításával életre szóló társadalmi egyenlőtlenséget teremtettek a cigányság életében. A mélyszegénységben élők segítség helyett diszkrimináció ellenes jelszavakat kaptak – tette hozzá Farkas Flórián, aki szerint ez sokakban ellenérzést váltott ki, és erre építenek a szélsőségesek.
MSZP: Amíg Kádár élt, a romáknak is jobb volt
A társadalmi esélyegyenlőség szempontjából 1989 előtti világ, a Kádár-rendszer a társadalom többsége számára és a cigányságnak is “egyszerűen jó” volt – mondta Nyakó István. A gyáripar, az építőipar, a bányászat felszippantotta a cigányság munkaerejét, a rendszerváltással és a szocialista nagyipar összeomlásával azonban először ezek a munkahelyek vesztek el. A kulcsszavak – a munka és oktatás – hangoztatása pedig nem jelent mást, mint azoknak a szakmai anyagoknak a leporolását, amelyek az elmúlt tíz évben keletkeztek a tárgykörben.
A szocialista politikus úgy vélte, a kormány egyrészt a szélsőjobb szavazatokért folyó verseny miatt nem tesz ténylegesen lépéseket a cigányság felzárkóztatása érdekében, másrészt pedig a Fidesz társadalompolitikája megpecsételi a kiskeresetűek, szegények, és köztük a cigányok helyzetét.
Egy dolgozni akaró cigány embert ma “három csapás” sújt: egyrészt a származása, hiszen a munkafelvételnél dolgoznak a sztereotípiák, másrészt sújtja ahol él, valamint a Fidesz és annak társadalompolitikája – mondta Nyakó István. A szocialista politikus szerint a 60 ezer forintos közmunkabér ma csak 47 ezer forint, vagyis a kormány másfél heti bért vett ki a közmunkások zsebéből.
Nyakó István úgy látja, a Jobbik számára csak eszköz a cigányság, hogy szavazókat gyűjtsön és indulatokat szítson.
