November 20-án közös, szimbolikus akciót tartanak a visegrádi országok orvosszakszervezetei – ezt a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke jelentette be még októberben. Bélteczki János akkor hangsúlyozta: ez az utolsó figyelmeztetés a kormánynak. Ha nem teljesülnek elvárásaik, akkor ennél lényegesen komolyabb akciókat is tarthatnak – tette hozzá -, utalva a több országban elindított felmondási akciókra, sztrájkokra.
Kedden a rendelés első órája után a szak- és háziorvosi rendelőkben, kórházakban az orvosok pár percre felfüggesztik a rendelést, kimennek a betegeikhez és elmondják, miért demonstrálnak. Így tesznek majd például Budapesten is, a Semmelweis Egyetem Balassa utcai Ideggyógyászati Klinikáján.
A szervezők terve szerint a négy visegrádi országban több százezer doktor vesz majd részt a megmozduláson.
Összeomlás fenyeget
„Mind a négy országban meghatározott koreográfia alapján zajlanak az események. Lesznek nagyobb tömegeket megmozgató performanszok, háziorvosokat, betegeket, hozzátartozókat is érintő megmozdulások, illetve rövidebb, ‘csendesebb’ akciók, például plakátok kifeszítésével” – ismertette a részleteket korábban lapunk érdeklődésére Bélteczki János.
Magyarországon az akcióban nemcsak kórházi orvosok, hanem az alapellátásban dolgozók is részt vesznek. A megmozduláshoz a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségén kívül az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége és a kórházi szakdolgozókat tömörítő érdekvédelmi szervezetek is csatlakoztak.
Bélteczki János szerint a Csehországban és Lengyelországban – a kórházak privatizációja miatt – kialakult súlyos helyzetre hamarosan a magyarországi orvosoknak is fel kell készülniük. Az intézmények adósságokkal küzdenek, a dolgozók bére – a bérfejlesztés ellenére is – megalázóan alacsony, az amortizálódó technika pótlása nehézkes, magas a migráció aránya, és folyamatosan nő az agresszió a gyógyítókkal szemben; ezek mind súlyosan veszélyeztetik a betegellátó rendszert – magyarázta.
Robbanásközeli állapot
„A szolgáltatás színvonala, annak elérhetősége rendkívül hullámzóvá vált. Napi szinten hallani segélykiáltásokat, a kórházakban nincsenek beszerzések, a meghibásodott műszereket nem tudják pótolni, a helyzet már pattanásig feszült. Ráadásul a rendszerben felgyülemlő feszültségek miatt romlott a gyógyítókkal szembeni bizalom is. A döntéshozók nem szembesítik a társadalmat azzal, hogy a jelenlegi egészségügyi költségvetésből a korábban megszokott színvonalú ellátás nem tartható már fent. A fogyasztói elvárásaiban csalódott beteg az egyébként is túlterhelt, fásult, fáradt és elgyötört személyzeten tölti ki dühét” – tette hozzá az elnök, aki bár nem híve a tiltakozásoknak, mégis úgy véli, mostanra elkerülhetetlenné vált a nyomásgyakorlás.
„A petíciónkat Beneda Attila, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke korábban átvette, és ígéretet tett arra, hogy legkésőbb a jövő év elején folytatódnak az egyeztetések a további bérfejlesztésekről. Reméljük, hogy így lesz, és megértik, hogy nem lehet mindent a dolgozók feje felett, az ő megkérdezésük nélkül eldönteni. A feszültség villámgyorsan robbanáshoz vezethet, ez pedig senkinek sem lehet érdeke”- mondta.
Sztrájkhangulat nemcsak az orvosok körében, hanem az iskolákban és a tömegközlekedésben is fenyeget. Az Orbán-kormány forró hónapjairól itt olvashat!
