Lelkileg biztosan nem lesz könnyű feldolgozni a 17. századi Angliában játszódó történetet, de egy pótolhatatlan színházi élménnyel gazdagodnak azok, akik jegyet váltanak a színház most készülő drámájára. A színpadon ismert győri művészek bújnak bele a szereplők bőrébe, így többek között Járai Máté, Szina Kinga, Ungvári István, Dörner György, de Agócs Judit is, aki Annát, Anglia királynőjét játssza a darabban. „Régebben több drámát játszottam, az utóbbi időben inkább a vígjátékok és zenés művek találtak meg, ezért jó most egy kicsit kalandozni A nevető ember világában. Még nem próbáltam sokat, Forgács Péterrel még csak keressük a karakteremet, most bontogatjuk a szerepemet. Igaz, olvasópróbán azt mondták a többiek, hogy én már kész vagyok, hisz nagyon jól áll a hangomhoz a szerep, de természetesen nem szeretném ilyen egyszerűen megoldani a feladatot” – mondta a Győr24-nek a fülbemászó orgánummal megáldott színésznő.
„Gyönyörű a történet” – kezdte beszélgetésünket a teátrum igazgatója, Forgács Péter, aki ismét rendezőként remekel. „A vak lány és a megcsonkított fiú történetét az elején, nagyon drámaian kezdték el játszani a színészek. De erre én azt mondtam: ne gyerekek! Hiszen két boldog ember áll a színpadon, Dea (Szina Kinga) ugyanis a kezdetektől vak, így nem látja milyen csúf Gwynplaine, és szerelmesek egymásba. A szerelemnél pedig nagyobb boldogság nem létezik. Viszont mi, akik látjuk, megsiratjuk őket. Sírni fogunk a nevető emberen, ez biztos!” – tette hozzá a direktor.
A két felvonásos mű bemutatóját december 15-én, a Nagyszínpadon tartja a társulat!
A történet:
A romantikus regény cselekménye a 17. század végén, Angliában játszódik. Ursus, a filozófus nemes érzésű férfiú egy téli napon két gyermeket talál: egy fiút, kit úgy megcsonkítottak, hogy szüntelenül nevetni látszik, és egy vak kislányt. Magához veszi, Gwynplaine-nek és Deának nevezi el őket. Mikor a gyermekek felnőnek, egymásba szeretnek. Később kiderül, hogy Gwynplaine, a Nevető Ember egy száműzött lord fia, és el kell foglalnia helyét a Lordok Házában. Hevesen védelmezi beszédeivel az elnyomottakat, de csak megbotránkozást kelt és kigúnyolják őt torzsága miatt. Utálattal hagyja ott a főúri söpredéket, a pompát, és visszatér szerelméhez, a vak Deához, aki karjai közt hal meg. A Nevető Ember bánatában tengerbe veti magát.
