A kormányzati honlapon tett megállapítást Marekné dr. Pintér Aranka, az iskolák január utáni fenntartásának állami gigaintzéménye, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) megbízott elnöke.
A videóval is fűszerezett közleményből kiderül, „az állami szerepvállalással biztosított lesz a foglalkoztatás biztonsága, a kistelepüléseken is megmaradhatnak az iskolák – amelyek fenntartása eddig jelentős megterhelést jelentett az önkormányzatoknak -, s hosszútávon (sic!) az ország minden településén azonos feltétekkel, azonos szakmai színvonalon tanulhatnak majd a diákok”.
Ezzel kapcsolatban van némi ellenérzésük az oktatási szakembereknek, a szakszervezeteknek, az ellenzéki és még a kormánypárti politikusoknak is. Utóbbiak az államosítás végrehajtásáról szóló törvényhez több mint száz módosítót nyújtottak be. Pokorni Zoltán pedig többször kijelentette, nem kellett volna minden iskola fenntartását átvennie az államnak, elég lett volna az állami felelősségvállalást kiterjeszteni azokra az intézményekre, amelyeket a helyi önkormányzat nem képes fenntartani.
A generális államosítás azt jelenti, hogy a gazdagabb önkormányzatoktól (akik jó gazdái voltak az iskoláiknak, mert anyagi lehetőségeik megengedték) jelentős pénzt vonnak el, amit aztán terítenek az egész rendszerben. Ez azzal a rögtön látható következménnyel fog járni, hogy a jobb iskolák színvonala rögtön lezuhan, miközben a szegényebb iskolák színvonalában nem, vagy nem látható emelkedés lesz. Azaz a rendszer nem egységesen magasabb, hanem egységesen alacsonyabb színvonalat eredményez.
Ami a foglalkoztatás biztonságát és az iskolák megmaradását illeti, ezzel kapcsolatban is vannak fenntartások. A pedagógus-szakszervezetek épp most készülnek sztrájkolni, többek azért, mert a rendszer lényegében az iskolákat egy KIK-részegységgé fokozza le, s ha költségmegtakarítást, racionalizálást akar az állam végrehajtani, egy tollvonással megteheti. És – mint a törvény bevezetőjében olvasható – az állam bizony költséghatékonyságot vár az új rendszertől.
Azt is olvashatjuk a nyilatkozatban, hogy az állam őrködik a jogbiztonságon, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének és egyéb juttatásainak folyósításán, a szakmai munka megszervezésén.
Jó hír, hogy a közlemény szerint az iskolákban az oktatás zavartalanul folyik majd tovább a január elsejei fenntartóváltást követően is. „Erre a garancia az az oktatásügyben tevékenykedő emberi erőforrás, akik eddig is becsülettel, odaadással végezték munkájukat és folytathatják ugyanezt a gyerekek érdekében, az állam biztonságot adó támogatásával .”
A november elején munkába állt 198 tankerületi igazgató – az első gyorsjelentéseik alapján – együttműködő segítséget kap elhelyezéséhez, megfelelő munkakörülményei kialakításához a helyi önkormányzatoktól, esetenként a kormányhivataloktól – olvashatjuk.
A tankerületi igazgatóknak tehát már van helye, és munkája – miért ne üdvözölnék az államosítást?
