A képviselők az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek meg a november 8-án elhunyt Danis György egykori szabaddemokrata országgyűlési képviselőről.
Az MSZP elnökének nyilatkozatát bírálta a KDNP
Harrach Péter (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy egy csütörtöki, Olaszországban megjelent cikk szerint az Európai Unió jól tenné, ha a választási törvény miatt felfüggesztené az ország tagságát. Mint mondta, másnap az MSZP elnöke is nyilatkozott itt, Mesterházy Attila azt hangsúlyozta: az unió ne nézze passzívan Magyarország fasisztává válását.
Kifogásolta, hogy Mesterházy szerint egymillióan kevesebben mennek el szavazni. Talán aggódik egy olyan eszköz eltűnése miatt, amivel éltek? – tette fel a kérdést Harrach Péter, hozzátéve: „Talán a szavazás napján kisebb lesz a profitja a sörgyártóknak és a húsipari cégeknek?” Arra szólította fel az MSZP-t: ne lejárassák, hanem képviseljék Európában a nemzeti ügyeket.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára az olasz lap egy 1953-ban közölt számát mutatta fel, amely tisztelgett az akkor elhunyt Sztálin előtt, és arról is beszámolt: ’56-ban is az Unitában nyilvánították ki az olasz kommunisták a véleményüket, ellenforradalommá nyilvánítva az eseményeket, gengsztereknek, fasisztáknak, provokátoroknak nevezve a magyar forradalmárokat.
Szerinte Mesterházy Attila ugyanilyen szóhasználattal él napjainkban a lapban.
LMP: helyre kell állítani az alkotmányosságot
Schiffer András (LMP) az alkotmányosság helyreállításáról szóló programjukról szólva azt mondta: túl a ciklus felén minden parlamenti pártnak kötelessége felvázolni, hogyan változtatna 2014 után az emberek sorsán.
Bírálva a kormányt, azt mondta: megbénították az alkotmányos rendet, ezzel azt akadályozzák meg, hogy az állampolgári akarat érvényre juthasson a választások után. Senki nem tudhatja biztonságban a megszerzett javait – értékelt. Közölte: pártja olyan rendszert szeretne, amelyben védettek a szerzett jogok, ahol tiltott a visszamenőleges hatályú jogalkotás és szociális biztonság van.
Rétvári Bence úgy fogalmazott: a centralizáció nem feltétlenül rossz egy állam esetében. Beszámolt a kormány céljairól, és arról is, hogy szerinte az ellenzéki párt „hatalmas adóemelést” tervez.
Nem mindegy, kinek van szerzett joga, a magánnyugdíj-pénztáraknak vagy a nyugdíjasoknak – hangsúlyozta, hozzátéve: fontos, milyen szempontból közelítünk az egyes jogokhoz.
Jobbik: hogyan akadályozza meg a kormány az adók áthárítását?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra volt kíváncsi: hogyan akadályozza meg a kormány a tervezett adók áthárítását a lakosságra.
Szerinte az egyes ágazatokra kivetett terheket a piaci szereplők eddig is a lakosságra ruházták át. Arról is beszámolt, hogy nyolc bank már bejelentette: jövőre emeli tarifáit.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár azt vetette a jobbikos képviselők szemére, hogy sosem bíztak a versenyben. Magyarországon több mint nyolc bank van – közölte, hozzátéve: a pénzintézetek versenye hozzájárulhat ahhoz, hogy ne hárítsák át az illetéket.
A kormány 10 millió magyar érdekét képviseli a tekintetben, hogy az államháztartási hiányt 3 százalék alatt tartja – hangsúlyozta.
MSZP: kétséges az iskolaátadás megvalósíthatósága
Lukács Zoltán (MSZP) az iskolák államosításáról beszélt, és egy betörőpároshoz hasonlította a kormányt, amellyel felbolydulást váltott ki a kormánypárti frakciókban. Kövér László házelnök azzal intette csendre az érintetteket: „a demagógia a szólásszabadság része, ezért hallgassák türelemmel a képviselőt”. Erre a szocialista padsorokból kiabáltak be a politikusok, mire Kövér László az ülésterem elhagyására kérte Nyakó Istvánt (MSZP), közölve a szocialistákkal: ha nem viselkednek tisztességesen, megvonja tőlük a szót. Nyakó István a helyén maradt.
Lukács Zoltán ezt követően úgy folytatta: a kormány másfél hónap múlva mintegy háromezer iskolát kíván átvenni, a folyamat pedig 1,5 millió diákot és 120 ezer pedagógust érint. Ennek ellenére még nem tudható, elvégezhető-e az intézményátadás, elegendő-e arra a forrás. Az erre hivatott intézmény szerinte nem fogja tudni ellátni az ezzel kapcsolatos feladatokat.
Simicskó István államtitkár válaszában ellendrukkernek nevezte a képviselőt. Közölte: felálltak a tankerületek, és ezek vezetőinek jelölése is megtörtént. A Klebelsberg-intézet jól fog működni – jelentette ki, és nem értett egyet azzal sem, hogy kevés forrás lenne a rendszerben.
Luftot rúgott, tájékozódjon és kellő bizalommal tekintsen a jövő kihívásaira – mondta Lukács Zoltánnak.
Fidesz: a sport nemzeti ügy
Szalay Ferenc (Fidesz) a közösségépítés és a nemzeti büszkeség építésének egyik legfontosabb elemeként beszélt a sportról, amely a kormány számára stratégiai ágazat.
Emlékeztetett: tizennégy jelentős sportág képviselője folytatott megbeszélést a miniszterelnökkel, ami során kiderült: a magyar sport és a sportkormányzat szándékai találkoznak. A képviselő bízik abban, hogy a sportágak megkapják kiemelt támogatásukat.
Simicskó István hangsúlyozta, hogy a kormány nemzeti ügynek tekinti a sportot, és szerinte ilyen jelentősen senki nem lépett előre a finanszírozásban, mint a jelenlegi kabinet. Szerinte a tao-rendszer csodájára járnak világszerte, arra pedig még nem volt precedens, hogy a nem látvány-csapatsportágak képviselői leültek volna a miniszterelnökkel tárgyalni. Hangsúlyozta: a sportágak összesen 10-15 milliárd forintnyi támogatást kapnak.
