2009 májusában egy porig égett lakásban két holttestet találtak. A helyszínelésnél előkerült videokamera megrázó felvételeit vágatlanul nézhetjük meg a Youtube-on. A tragédiát a kislány kudarcos szereplése okozta egy televíziós tehetségkutatón.
„A nevem Horváth Anna, Budapesten lakom, azért csinálom ezt a filmet, hogy bemutassam a lányomat. A lányom megbolondult” – mondja a kezdő képeken Viktória édesanyja. Mint a felvételekből mozaikszerűen összeáll, ő beszélte bele a kislányba, hogy kiugróan tehetséges énekes, s rávette, hogy induljon el a kereskedelmi tévéshow-ban. Onnan persze gyorsan kiesett (az anyja szerint kigolyózták a versenyből, mert nem valami csókos művészcsaládból származik, és nem is hátrányos helyzetű, akin mindenkinek megesik a szíve), a kislány a csalódástól és az anyjának való megfelelés kudarcától súlyosan depressziós lett, nem evett, magába fordult, egy darabig nem beszélt senkivel.
Pszichológus próbálta gyógyítani, s bár úgy tűnt, ért is el valamennyi eredményt – a kislány hazamehetett –, otthon azonban túlzott evésbe és egy másik virtuális létbe, a Facebook-világba menekült. A második nagy csalódása az, amikor – bár rengetegen visszajelölték a közösségi oldalon – senki nem jelent meg a szülinapján. A torta gyertyáinak lángja így már előrevetítette a lakástüzet.
A nyúzott, kopott, rossz megvilágítású, amatőr felvételeket imitáló történet nagyon is valódinak tűnik, Viktóriának a profilja is hozzáférhető a Facebookon képekkel, bejegyzésekkel és a filmmel. A történet azonban fikció, egy áldokumentumfilm.
Török Áron író-rendező a Hír24 kérdésére elmondta: a film elsősorban azt járja körül, hogy ha az emberrel valamilyen külső tényező elhiteti, többre hivatott, mint egy átlagember, majd bebizonyosodik, hogy ez nem igaz, akkor nagyon komoly veszélynek van kitéve. A filmbéli tehetségkutató-show keretet ad ennek, mert az ilyenekben résztvevők közül sokan érezhetik magukat egy ponton sztárnak vagy különlegesnek, majd amikor „kipukkan ez a lufi”, nagyot zuhannak. A rendezőnek volt is olyan ismerőse, akit – bár nem lett depressziós, nem gyújtotta fel a saját lakását, de – nagyon megrázott egy ilyen „pofon”.
Mint Török mondja: ugyanilyen hamis személyiséget, virtuális létet jelenthetnek a közösségi oldalak is, amely szintén óriási csalódásokat okozhat a felhasználók számára. Erre utal a filmben a születésnap-jelenet, amikor senki nem megy el köszönteni Viktóriát, noha rengetegen megígérték azt a Facebookon.
A 20 perces kisfilmet az alkotók szeretnék benevezni a különböző filmfesztiválokra, de úgy gondolják, hogy a film köré felépített Facebook-profillal, youtube-os megjelenéssel sokkal több embert érnek el, mint a – néhány száz embert elérő – fesztiválbemutatókkal.
| A megfelelési kényszerben szenvedő gyerekek |
|
A megfelelési kényszerben szenvedő gyerekek többnyire sikeresek valamiben: tanulásban, sportban, művészetekben, de nem elégedettek. Folyton többet és többet akarnak, hajtják magukat, mert kevésnek érzik teljesítményüket, és többet akar kihozni belőlük a szülő. Ez önmagában nem volna probléma, de mikor a gyerek értékrendjének rovására megy, az már gond. Sok esetben az ilyen szülők saját elszalasztott vagy meg nem kapott lehetőségeiket teremtik meg a gyermek számára, és nem veszik figyelembe, hogy neki van-e kedve az adott dologgal olyan mélységig foglalkozni, ahogy elvárják tőle, ráerőltetik. forrás: csaladinet.hu |
