A rektori konferencia vezetője a Felsőoktatás másként?! mottóval tartott tanácskozáson kifejtette: ma 66 felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, amiből 28 az állami – 19 egyetem és 9 főiskola. Ez egyáltalán nem sok – szögezte le, hozzátéve: ami probléma, az a szakok magas száma.
Erről a politika tehet – vélte az ELTE rektora, kiemelve: szinte minden kulturális kormányzat arra sarkallta az intézményeket, hogy minél több hallgatót “hozzanak be”. Ezt úgy lehetett megtenni, ha szélesítik a kínálatot – mutatott rá, jelezve egyúttal, hogy volt jó pár divatos bölcsész szak, amelyek a rendszerváltáskor “berobbantak” és elsorvadtak, mert a társadalom kihátrált mögülük. Hiába mondják a jogász szakokra, hogy túlképzés van, ez nem igaz – szögezte le, hozzátéve: “A társadalom változatlanul feltölti” ezt az oktatási formát.
Az kétségtelenül igaz, hogy az 1990-es és a mai adatokat összevetve, “a minőségnek romlania kellett” – mondta az MRK elnöke, aki ennek okát a hallgatói létszám háromszorosára növelésében látta, miközben az oktatói létszám gyakorlatilag változatlan maradt. Ugyanakkor Nyugat-Európában is eltömegesedett az oktatás, de ott világosan különbséget tesznek eltérő finanszírozással a kutató nagyegyetemek és “a tömegoktató főiskolák között” – jegyezte meg.
Az önfenntartó felsőoktatás modellje nem kifejezetten európai modell, hanem inkább amerikai, ahol az intézmények többsége magánegyetem, és megvannak azok a társadalmi rétegek, amelyek támogatják az intézményeket – fejtette ki a professzor.
A megfontolt állami tervekről itt olvashat!
