Két módosító indítványt is benyújtottak fideszes képviselők a választási eljárási törvény tervezetéhez, amelyről korábban az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága is úgy gondolta, hogy a javaslat átdolgozásra szorul.
A Vas Imre (Fidesz) által benyújtott indítvány szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján az urnák lezárásáig tartana. Újdonság, hogy a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül nem lehetne kampánytevékenységet folytatni. Emellett a kampánycsend értelmében csak a szavazás napján nem lehetne választási gyűlést tartani, a kampányidőszak utolsó hat napján a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményt – beleértve az exit poll kutatásokat is – nem lehetne nyilvánosságra hozni, valamint a szavazást megelőző 48 órában a közszolgálati médiában politikai reklámot nem lehetne közzétenni.
A módosító javaslat emellett azt is tartalmazza, hogy nem lehetne politikai reklámot közzétenni körzeti és helyi médiaszolgáltatónál, kereskedelmi médiaszolgáltatónál, ilyen fenntartású internetes honlapokon, képújságokban és teletexteken sem, ahogyan a mozik is kikerülnének a politikai reklámozás lehetősége alól.
Megmaradna ugyanakkor az újságokban – napi- és hetilapok, folyóiratok egyaránt – történő reklámozás lehetősége, de az újságoknak előre kell jelezniük a szándékukat a reklámok megjelentetésére, valamint előre el kell juttatniuk az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a minden politikai szereplőre egységesen vonatkozó hirdetési árjegyzéküket. A szavazás után pedig 15 napon belül részletesen el kell számolniuk a megrendelésekkel és megjelenésekkel az ÁSZ felé.
Puskás Imre szintén fideszes képviselő indítványa – amelyet szintén szavazásra alkalmasnak tartott a kormányoldal – azt tartalmazza, hogy nem minősül választási kampánynak a választáson való részvételre történő buzdítás.
A kampányfinanszírozás szabályai viszont mindkét javaslatból hiányoznak, továbbra sem tudni, a pártok milyen pénzügyi feltételek mellett működhetnek. Az országos listát állító pártok választási hirdetéseit a közszolgálati médiumoknak térítésmentesen közzé kellene tenniük, ami olcsóbbá teheti a kampányt, s elősegítheti az esélyegyenlőséget. Csakhogy azt már a Nemzeti Választási Bizottság határozná meg, hogy az egyes szervezetek hány alkalommal és milyen időtartamban jelenhetnek meg, ezt a grémiumot viszont a jelenlegi parlament kétharmados többséggel választaná meg jövőre – emlékeztet a nol.hu.
Más médiumok fizetett politikai hirdetést csak akkor közölhetnének, ha tarifáikat előzetesen közzéteszik, és ezt a szolgáltatást valamennyi politikai szervezet számára azonos feltételek mellett kellene biztosítaniuk – derül ki az előterjesztésekből. A hirdetési árjegyzéket Puskás szerint a Nemzeti Választási Iroda venné nyilvántartásba, Vas viszont ezt az Állami Számvevőszékre bízná.
“Mintha egy készülő egyetemi dolgozat két különböző, félkész fázisát látnánk, de aligha ezek közül kerül ki a végleges verzió” – így minősíti a javaslatokat a Választásirendszer.hu internetes portálon László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Szerinte „a magyar demokrácia alapos körültekintést, széles körű, átgondolt egyeztetést igénylő kihívását a kormány sebtében összedobott módosító javaslatokkal kívánja orvosolni”.
Minthogy a határon túl élők is választójoghoz jutottak, így fontos szerepet kaphat a 2014-es kampányban a DunaTV és a DunaWord csatorna, így összesen négy közszolgálati médium osztozik (egyéb szabályozások miatt) 48 nap alatt 600 percen. Nem bonyolult kiszámítani, hogy naponta 12,5 percnyi kampányanyag jut a négy adóra, vagyis átlagosan 30 másodperces szpottal számolva hét politikai reklámot sugározhatnak egy nap. Amennyiben a jelenlegi helyzetből indulunk ki a Fidesz-KDNP, az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és esetleg valamilyen módon az Együtt 2014! is állíthat országos listát, a pártok kampány-filmjét naponta egyszer sugározhatja a négy adó valamelyike – írja a stop.hu
