Nem tervezési hiba okozta a vörösiszapömlést, az átszakadt X-es tározó köré épített vízzáró résfal nem befolyásolta a gát stabilitását – mondta a katasztrófa miatt indult büntetőper csütörtöki tárgyalásán tanúként meghallgatott szakértő a Veszprémi Törvényszéken.
R. Gábor, aki a Mélyépítési Termelő Vállalatnál, majd a Mélyépterv Kultúrmérnöki Kft.-nél a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. megbízásából a X-es tározó tervezésének koordinálásáért felelt, nem értett egyet a vádirat azon állításával, hogy a tervezés és a nem megfelelő terület kiválasztása hozzájárult a katasztrófa bekövetkezéséhez.
Azt mondta: az iszaptározót a nagy múltú tervezőcég az “örökkévalóságnak” tervezte 1992-ben, a helyszín kiválasztásáról pedig nem ők döntöttek.
A büntetőper első tárgyalásán ismertetett vádirat szerint a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett a vörösiszap-katasztrófához. A lerakott anyag tetején tárolt rendkívül nagy mennyiségű víz a gátszakadás meghatározó oka volt, a tározóban az így kialakult vörösiszap- és vízoszlop magassága csaknem 24 méter volt. A gát északnyugati sarka alatti talajra emiatt óriási függőleges nyomás nehezedett, amelyet a nátronlúgtól erodált, csökkent szilárdságú talaj nem bírt, és talajtörés következett be.
A per pénteken a tervezőmérnökök meghallgatásával folytatódik.