Szerte az országban megemlékeznek az évfordulóról. A legnagyobb vidéki programsorozat, a Nemzeti Emlékezet Hete is vasárnap ér véget Hódmezővásárhelyen, ahol 11 órától a Nagy Imre sétánynál Wittner Mária, ’56-os halálraítélt, országgyűlési képviselő emlékezik a szovjet intervencióra, a magyar szabadság vérbe fojtására.
Múltidézés
1956. november 4-én hajnali négy órakor elhangzott a jelszó – “Menydörgés” – és ezzel a szovjet csapatok megkezdték az október 23-án kirobbant magyar forradalom és szabadságharc leverését. Az országban néhány helyen elszórtan még egy hétig tartott a fegyveres ellenállás.
Szovjet források szerint a magyar felkelőket november végére sikerült mindenütt megtörni és végrehajtották a hadsereg lefegyverzését is. Ezt követően a szovjet csapatok országszerte a katonai közigazgatás feladatait látták el, a szovjet állambiztonsági szervek – a KGB – pedig megkezdték a felkelők és az ellenállók letartóztatását, valamint a lakosságnál lévő fegyverek összegyűjtését.
A szovjet csapatok Magyarország ellen végrehajtott támadásában Budapest ismét romokban hevert, csaknem 20 ezer fő megsebesült, több mint két és fél ezer ember – ebből 2000 Budapesten – meghalt, hozzávetőlegesen 200 ezer ember a hazája elhagyására kényszerült. A szovjet hatóságok csaknem ötezer főt november első napjaiban elfogtak, akik közül a KGB 860 főt – ezek között kommunistákat, katonákat, egyetemistákat kiskorú fiukat és lányokat mint hadifoglyokat szovjet területre hurcoltak.
A szovjet vezetés által hatalomra segített bábkormány – szovjet instrukciók alapján és segítséggel – legalább 15 ezer embert ítéltetett el. A megtorlás során – 1956 és 1961 között – 229 embert végeztek ki a forradalomban való részvételért, azonban egyes jogtörténészek úgy becsülik, hogy a politikai okokból kivégzettek száma elérte vagy akár meg is haladta a négyszáz főt.
