Fejsztámer Róbert, a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ vezetője azt hangsúlyozta, hogy hogy horgos-röszkei autópálya-átkelő megnyitása után lezárt régi határátkelő újbóli megnyitásával lehetne a legkisebb beruházással, leggyorsabban növelni a kapacitást, csökkenteni a várakozási időt és a zsúfoltságot.
A régi átkelő egész Vajdaság szempontjából fontos újranyitása lehetőséget teremtene arra is, hogy a gyalogosok, kerékpárosok és a mezőgazdasági gépek – amelyek nem hajthatnak föl az autópályára – biztonságban átkeljenek a határon – mutatott rá az igazgató.
Fejsztámer Róbert elmondta, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bács-Kiskun Megyei Egyesülete és a magyarkanizsai önkormányzat uniós támogatással vizsgálta, hol lenne szükség új határátkelőhelyek nyitására, régiek újbóli üzembe helyezésére, illetve melyek azok az határállomások, ahol kisebb beruházással növelhető a kapacitás.
Jeges Ernő közlekedési mérnök, a program szaktanácsadója elmondta, a tanulmány készítése során figyelembe vették Szerbia jövőbeni uniós belépését és az ország reménybeli csatlakozását a schengeni övezethez.
A szakember elmondta, a tervek szerint még az idén megnyílhat az Ásotthalom és Királyhalom (Backi Vonogradi) közötti átkelő. A kapcsolatok javítása szempontjából fontos lenne a Tiszasziget-Gyála és Bácsalmás-Bajmok átkelő nyitva tartásának egész naposra bővítésére, illetve arra, hogy a teherforgalom 24 órában igénybe vehesse a hercegszántói átkelőt.
A tanulmányban emellett 22 helyen javasolják a közúti kapcsolat kialakítását, olyan területeken, ahol az utak a határ két oldalán egymáshoz közel futnak, így a fejlesztések nem igényelnének jelentős beruházást. Ezeken a helyeken lehetőség lenne az alkalmi határnyitásra, a schengeni csatlakozást követően pedig az utak segítenék a térség gazdasági fejlődését – mondta Jeges Ernő.
