Az utcasarokra kitett ágykeret, rozsdás centrifuga, műanyag baba és egy fotelban üldögélő ember, aki figyeli a kidobott lomokat és őrzi az idegenektől – ilyen az autentikus budapesti lomtalanítás. A IX kerületben ma reggel kezdődött. A „lomizók” azonban már egy hete itt várják, hátha megszánja őket valaki egy kis szeméttel. Ahogyan beszélgetünk velük, meglepő milyen tájékozottak. Alig van, aki ne halott volna a Jobbik tegnapi ötletéről.
Hegedűs Lorántné és Bödecs Barna határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek „az úgynevezett „lomizás” és annak környezetkárosító hatásainak visszaszorítása érdekében”. Hogy mi a környezetkárosító hatás az nehezen deríthető ki egy olyan tevékenységnél, ahol pont az a lényeg, hogy mielőtt a szeméttelepre kerül a lom, szorgos kezek kiválogatják belőle a még hasznosítható dolgokat.
Mindenesetre javaslatuk elfogadása esetén az Országgyűlésnek módosítania kellene a kereskedelemről szóló törvényt, a kormánynak pedig a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletet, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet is.
Sokan mondják, hogy ha tilos lesz a „lomizás”, akkor kitalálnak valami mást, amivel pénzt lehet keresni. Hogy mit, arra még nem nagyon van ötletük. Marad a segély – mondja az egyik, hatvannak kinéző, de a valóságban alig negyvenes asszony. „De abból meg nem lehet megélni. Munka nincs se itt Pesten, se otthon Borsodban.„
A környéken sokan nem szeretik a lomtalanítást, mert azt mondják, kupleráj van az utcán. És valóban. Ez a fele a IX. kerületnek tele van éttermekkel, kávézókkal. Ilyenkor azonban néhány napig „lomisok” lepik el a kupacokat.
