„Egy nap csörgött a telefon. A New York-i Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Dr. Fülemile Ágnes keresett meg, azért, mert látta az előadásunkat, és óriási hatással volt rá. Akkor azt mondta, mindenképpen szeretné, ha bemutatkoznánk Amerika legnépesebb városában, New Yorkban. Ági csak annyi kommentet fűzött még hozzá, hogy ha a föld mélyéről is, de előkeríti az utazásunkhoz szükséges pénzt” – kezdte beszélgetésünket Kocsis Rozi, a bábszínház igazgatója, akit nemrégiben véget ért turnéjukról faggattunk. „Maga a szervezés valamikor májusban indult el, a cél pedig nem is az volt, hogy a kint élő magyaroknak játsszunk, sokkal inkább az, hogy a tősgyökeres amerikaiak ismerjék meg társulatunkat. Két hét alatt, 14 előadás keretében nézhették meg az érdeklődők A suszter álma című darabot és a Metamorfózist, amivel a kínai Chengduban is jártunk. New York egyébként gyönyörű, a városban sétálva, a nevezetességeket látva folyamatosan azt mondtuk egymásnak, hogy: csípjetek meg, ezt nem hiszem el! Leírhatatlan!” – mesélt a kakasok élményeiről a társulat vezetője.
Roziékat nemcsak a város pezsgése nyűgözte le, hanem a közönség szeretete és érdeklődése is. „Volt, hogy előadás után odajöttek hozzánk a nézők. Megkerestek minket az öltözőben, gratuláltak, ami itthon nem, vagy csak ritkán szokás. És ami külön érdekesség, hogy kint, gyerekek nélkül is eljönnek a felnőttek a bábelőadásokra. A győrieket is erre biztatom!” – tette hozzá az igazgató.
A New York Times egyik kritikusa csak annyit mondott a Vaskakas Bábszínházról és a fehér rongyokkal játszott Metamorfózisról, hogy egyszerűségében lenyűgöző, hiszen ehhez a darabhoz tényleg nem kell más, csak a tehetség és a kreativitás.
A kakasok a gyerekek szívébe is beköltöztek, amit mi sem bizonyít jobban mint az, hogy számos, kedves üzenettel gazdagodtak a bábszínészek. Olvassa el Ön is! Katt!
