A modern nemzetépítés pillérei az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés, a demográfiai hanyatlás megállítása és a világ magyarságának közösségként való újjáépítése – sorolta a miniszterelnök, hangsúlyozva, eközben meg kell őrizni a politikai stabilitást.
Kitért arra is: a ’68-as generáció gondolataira nem lehet jövőt építeni Európában. A tanács ülésének résztvevői támogatásukról biztosították a külhoni magyarság levélben szavazását.
Orbán Viktor a Parlamentben tartott negyvenöt perces beszédében azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint “mi végre jött létre a kétharmad”. Szerinte lezárult a történelem egyik európai fejezete, és azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja volt a mienk, a továbbiakban már nem lehet versenyképesnek lenni. “Nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Nyugat-Európában ez nehezebb átalakulást jelent, mint Közép-Európában, mert itt valójában nem épült ki jóléti rendszer. Szorgalmazta egyúttal Közép-Európa és Németország együttműködését, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett: ha Magyarország nem hibázik, jövőre együtt tud növekedni a német gazdasággal.
A miniszterelnök szerint Magyarországnak esélye van arra, hogy a következő két évben továbbra is egyszerre folytassa az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben megőrizze a politikai stabilitást is. Mint fogalmazott, ez az, ami megvilágítja, miért is jött létre 2010-ben a kétharmad. Magyarországnak viszont van két nagy ellenfele – folytatta -, amelyet mindehhez le kell győznie, ez pedig az önsajnálat és ennek “unokatestvére”, a lebeszélés kultúrája. Önsajnálat helyett a “csak azért is” kultúrájának kialakítására van szükség, amely nem a hurráoptimizmussal, hanem “a veszteség mélyen átélt élményéből kinövő életerővel” azonos – mondta.
Rámutatott arra is, “ha azt várjuk, hogy a most elvégzett munkáért holnap reggel a munka igazi értékét elismerő szavakat fogunk kapni (…), akkor félreértjük a magyarokat”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a testület résztvevői támogatták a külhoni magyarság levélben szavazását. A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese ennek menetéről kifejtette: először nyilatkozni kell majd arról, hogy az érintett regisztrálja magát vagy sem, és ezt követően kapja meg postafordultával a pártlistákat tartalmazó borítékot. A diaszpóra magyarsága így minden bürokrácia nélkül, a lehető legkönnyebben leadhatja a szavazatait – tette hozzá.
Semjén Zsolt elmondta: a testület támogatta a Julianus-programot is, amelynek célja, hogy feltérképezzék a magyarsággal kapcsolatos értékeket, tárgyi emlékeket, épületeket, könyvtárakat, sírokat, emléktáblákat. Jelezte, azt kérték, a diaszpóra szervezetei az adott területen működjenek ebben közre.
A Magyar Diaszpóra Tanács hétfői ülésének több résztvevője az MTI-nek azt mondta: javítja a külhoniak kapcsolattartását Magyarországgal a levélben szavazás lehetősége, illetve az állampolgárság könnyített megszerzése mellett az is, hogy a lejárt útlevelek esetén is egyszerűen kaphatnak majd újat a külhoni magyarok.
Lauer Edith, az Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet: az Egyesült Államokban a nagy távolságok miatt eddig nem minden ott élő magyar állampolgárnak volt lehetősége arra, hogy a magyar külképviseleteken adja le szavazatát a magyarországi választásokon.
Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke közölte: támogatják, és arra biztatják a külhoni cserkészek szüleit, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot, és éljenek azzal a lehetőséggel, hogy szavazhatnak a magyarországi választásokon.
Az egész napos tanácskozás zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentum szerint a tanács tagjai a jövőben is kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar fiatalok identitásának erősítésére. A nyilatkozatban – amelyben üdvözölték a tanács új tagjait és kinyilvánították, nyitottak a szélesebb és mélyebb együttműködésre – rögzítették, hogy jó példának tartják a diaszpórában élő fiatalok esetében a ReConnect Hungary – Magyar Birthright Programot. Ennek célja, hogy a nyugati magyar fiatalok felmenőik származási országával kapcsolatba lépve családjuk múltját, illetve saját identitásukat jobban megértsék.
A Magyar Diaszpóra Tanács tavaly novemberben alakult. Alapító okirata szerint a diaszpórában élő magyarságnak – húsz évvel a rendszerváltoztatás után – végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában. A tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét.
