Kétmillió ember ellátását veszélyezteti, és a magyar egészségügy teljes összeomlásával fenyeget a múlt hét pénteken bejelentett Matolcsy-csomag azon intézkedése, mely szerint a közszférában dolgozók nem kaphatnának egyszerre fizetést és nyugdíjat – figyelmeztetett dr. Komáromi Zoltán volt országos háziorvosi szakfelügyelő.
A szakember szerint a 6800 háziorvos közül jelenleg körülbelül 1500-an dolgoznak a nyugdíjkorhatáron túl, és ha „ezeket az embereket nyugdíjba kényszerítik, akkor azzal az egész alapellátást bedöntik”. Ezután pedig – a dominóeffektus miatt – a járó- és fekvőbeteg-ellátás is működésképtelenné válik.
„Az 1500 praxis, 1400-1500 beteggel számolva, nagyjából kétmillió beteget jelent. Ennyi ember ellátását veszélyezteti a döntés, amennyiben valóban végigviszik az egészségügy területén. Ha ez az 1500 háziorvos nyugdíjba megy, amellett, hogy elveszítjük a sokéves tapasztalatukat, üresen marad a helyük. Senkit nem találnak majd helyettük. Száz fizetőképes, praxist megvenni képes háziorvos sincs a piacon, nemhogy 1500! Megyék fognak bebukni, leginkább vidéken lesz tragikus a helyzet” – magyarázza.
Komáromi Zoltán szerint már maga a kijelentés és annak lehetősége is a mindennapi működést veszélyezteti, pánikot kelt, amire „most pont nincs szükség”. Úgy véli, elvárható lenne bármelyik minisztertől, aki nincs tisztában a magyar egészségügy helyzetével, hogy ilyen horderejű döntés előtt tájékozódjon, és ne mint „elefánt a porcelánboltban” jelentsen be intézkedéseket.
„Ez a legfélelmetesebb az egészben, hogy pont azok nem gondolják végig, akik ezeket a döntéseket hozzák. Ha az a cél, hogy tönkretegyék a magyar egészségügyet, akkor a legjobb úton haladnak. Az alapellátás csődje a járó- és fekvőbeteg-ellátást is lebénítja majd. Gyakorlatilag sztrájkra sem lesz szükség, ugyanis ez azzal lesz egyenértékű” – tette hozzá a háziorvos.
Húszezren tűnhetnek el
Az egészségügyi intézményekben sem sokkal jobb a helyzet: a Matolcsy-féle megszorító intézkedés akár húszezer olyan nyugdíjas orvost és ápolót érinthet, akik nyugdíj mellett dolgoznak. „Most sincsenek betöltve az állások a rendelőkben és a kórházakban, ha az érintettek a nyugdíjat választják, összeomolhat az egészségügy, a fiatalabbak inkább külföldön vállalnak munkát – nyilatkozta a Blikknek Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
A nyugdíjas orvosokat sem tudja nélkülözni az egészségügy; vannak olyan területek, amelyeket szinte csak nyugdíjas orvosok látnak el. „Északkelet-Magyarországon már egyetlen nyugdíjkorhatár alatti dolgozó járóbeteg-szakellátó orvos sincs” – mondta nemrég Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Klubrádiónak. Gyakori, hogy hetven fölött azért nem vonul nyugdíjba a doktor, mert nem lenne, aki a helyébe lépjen. Ilyen feltételekkel még nehezebb lesz őket maradásra bírni.
Lesznek kivételek
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár idén júniusban egyszer már nemet mondott egy Matolcsy-reformra. Akkor a 62 év feletti közalkalmazottak kötelező nyugdíjazásáról jelentette ki, hogy az „nem megvalósítható”. Akkor kiállt azért, hogy az egészségügyi ágazatot ne érintse az intézkedés. Hangsúlyozta: a 62 évesnél idősebb közszolgák kötelező nyugdíjba vonulása azonnal bedöntené az egészségügyet, mivel az körülbelül ötezer orvost érintene.
Megkerestük az Egészségügyért Felelős Államtitkárságot a múlt hét pénteki – immár több mint 20 ezer orvost érintő – bejelentéssel kapcsolatban, hogy megtudjuk, ezúttal is mentesül-e az egészségügy területe a szigorítás alól. Az államtitkárságtól az alábbi választ kaptuk:
“A Kormány elvi döntést hozott a közszférában a nyugdíjkorhatárt elértek nyugdíjazásáról valamint a nyugdíj és a fizetés egyidejű felvételének tilalmáról. A főszabály alól ugyanakkor – az adott közfeladat továbbra is biztonságos, teljes ellátása érdekében – több ágazatban kivétel érvényesítendő. Így pl. az egészségügy területén, vagy a felsőoktatásban a működőképesség fenntartásához fontos, hogy a 62 év feletti munkavállalók meghatározó része továbbra is munkában maradjon.”