Bizottsági meghallgatásán Szalai Piroska kiemelte: a női foglalkoztatottság további növelése érdekében rugalmasabbá és családbarátabbá kell tenni a munkaerőpiacot, emellett szükséges a gyermekellátási és idősgondozási kapacitást bővíteni, az azonnal alkalmazható foglalkoztatási modelleket biztosítani.
A miniszteri biztos rámutatott arra, hogy a kormány munkahelyvédelmi akcióterve a női foglalkoztatottsággal kapcsolatosan is tartalmaz intézkedéseket, illetve az európai uniós forrásokat is felhasználják a nők foglalkoztatottságának javítására, inaktivitásuk elkerülésére.
Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsődék és az óvodák kapacitásának országos eloszlása gondot jelent, s probléma az is, hogy az általános iskolákban délután 3-tól többnyire nem megoldott a gyermekek felügyelete. Szerinte az oktatási rendszert úgy kellene szervezni, hogy a szülők munkaidejét is figyelembe vegyék.
Ertsey Katalin, az LMP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos lenne a népesedési kerekasztal ajánlásainak figyelembevétele a nők foglalkoztatási helyzetének javításában.
Kara Ákos fideszes képviselő, a bizottság alelnöke kiemelte: a kormány munkahelyvédelmi akcióterve a munkaerőpiacon veszélyeztetett csoportok számára, köztük a gyesről visszatérő munkavállalók esetében pozitívumokat tartalmaz.
Gúr Nándor szocialista képviselő, a bizottság elnöke szerint a Munka törvénykönyve a foglalkoztatás tekintetében ugyan rugalmasabb, de nem biztonságosabb a korábbinál, a 15-24 éves korosztály foglalkoztatási rátája pedig alacsony, és nem történik előrelépés.
Képviselői kérdésekre reagálva Szalai Piroska elmondta: az inaktivitás megelőzése érdekében több munkaerőpiaci eszközt is alkalmaz a kormány, a részmunkaidősök arányát pedig úgy kell növelni, hogy közben a teljes munkaidős foglalkoztatottság ne csökkenjen. A fiatalok foglalkoztatási rátája 11 éve folyamatosan csökken, a gazdasági válságra pedig a munkaadók úgy is reagálnak, hogy nem vesznek fel új munkaerőt – tette hozzá.
