„ Csak itt, csak most és soha többé” – hívta fel ironikusan a Szeged24 figyelmét Balog József az Aradi Kamaraszínház és a szegedi Magyarországi Alternatív Színházi Közösség (MASZK) közös produkciójára. A MASZK elnöke, egyben az előadás rendezője elmondta: az Örkény István Tóték groteszk tragikomédiája nyomán azonos címmel készült produkció magyarországi premierjét a MASZK Őszi Kollekció elnevezésű programsorozatában tűzték műsorra, de csak hétfő este, egyetlen egyszer látható a szegedi Régi Zsinagógában.
Nincs könnyű helyzetben a Tótékat értelmetlenül pattogtató Őrnagy szerepében Harsányi Attilának, hiszen bizonyára eszükbe jut az 1969-ben, Fábry Zoltán rendezte, ma már legenás Isten hozta, őrnagy úr című filmre, amelyben Latinovits brilliáns alakítása tette népszerűvé az Örkény-művet. Latinovits partnere pedig Sinkovits Imre volt Tót szerepében, amelybe most Geltz Péter bújt bele. A többi szerepben a most öt éves Aradi Kamaraszínház meghatározó színészeit láthatjuk: Bacskó Tündét, Éder Enikőt és László Zsoltot.
A produkciókról szóló aradi kritikák szerint azonban igalmas előadásra számíthatnak a szegediek. Az egyik írás például azt jósolja:” várhatóan a Tóték lesz az Aradi Kamaraszínház eddigi legnagyobb dobbantása. A főpróbán (…) kiderült, hogy Balog József rendező százméteres gátfutókat megszégyenítő lazasággal ugrotta át az akadályokat. Hál’istennek nincs a színpadon két tonna karton, a dobozgyártást kiválóan legallyazta, nem árulom el, miként, tessék majd megnézni. Harsányi Attila az Őrnagy szerepében egyenruha nélkül is csuklóból süti a családra autoritását, Tót (Geltz Péter) kellően alázatos és amikor kell, határozott, Mariska (Bacskó Tünde) valamint Ágika (Éder Enikő) pedig profi módon hozza a szerepét, ezt fölösleges szétcincálni. Az Őrnagy egyenruhamentes megjelenését ellensúlyozandó a rendező Gyuri postás (Lung László Zsolt) karakterét is teljesen egyedi módon illesztette a darabba, ezt sem akarom most a bemutató előtt kivesézni, a lényeg, hogy a szerepmegoldás rátesz még két csillagot a darabra.”
Egy másik kritika szerint pedig:” Balog József rendezése olyan hitelesre sikerült, hogy a legkonzervatívabb nézők sem hiányolták a korhű kosztümöket, a hagyományos díszletet (Albert Alpár) és a kellékeket.”
