Belföld

Szuperlézer: „felpörögve”

A Szegedi Tudományegyetem rektora szerint a nyári megakadás után akár „radikálisan" felgyorsulhatnak az események.

Szegeden megkezdődött Magyarország legnagyobb, az Európai Unió által finanszírozott tudományos beruházásának, az Extreme Light Infrastructure (ELI) programnak kapcsán a városba tervezett szuperlézer-kutatóközpont gyakorlati előkészítési fázisának első lépése: a tereprendezés.

Az Eli látványterve ( ELI-HU Nonprofit Kft.)

Kérdésünkre dr. Szabó Gábor azt mondta: a döntés a kormány kezében van, és a pozitív események dacára azért még kicsit aggódik. Arra a kérdésre, hogy miért, a rektor azt válaszolta: ha a szuperlézer fontosságát fel nem ismerve, az ezzel kapcsolatos bürokratikus ügyeket a gyakorlatban intézők – nem feltétlen szándékosan, csak az „aktákat tologatva” – lassítják a beruházást, akkor emiatt kicsúszhatunk az unió által szabott határidőkből.

Ezzel veszítheti csak el Szeged és vele az ország a szuperlézert – magyarázta a rektor. „Ezért tartom nagyon fontosnak  Földi helyettes államtitkár asszony keddi bejelentését a hatósági feladatok szabályozásáról, mert ez volt eddig az egyik hiányzó láncszem” – mondta.

A „hiányzó láncszem” és előzményei

Kormányzati oldalon, ahogy azt megírtuk: az Országgyűlés innovációs és fejlesztési eseti bizottságának keddi ülésén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt fejlesztési programokért felelő helyettes államtitkára azt mondta: a tárca „kiemelt figyelemmel kíséri az ELI lézerprojekt megvalósítását.”

Földi Enikő, emlékeztetve arra, hogy a szuperlézer ügye tavaly „nemzeti programként került nevesítésre”, többek közt arról számolt be az MTI írása szerint, hogy az elmúlt időszakban átalakították az ELI-HU Nonprofit Kft., a megvalósítást végző cég tulajdonosi szerkezetét, és fel is tőkésítették azt. Mint fogalmazott, két hónapon belül lezárhatják a tárgyalásokat az Európai Unióval, az egyeztetések után pedig, várhatóan a jövő év elejére elkészülhet a végleges pályázati anyag, 2013 januárjában pedig már támogatási szerződéseket köthetnek. A helyettes államtitkár kiemelte: 47 milliárd forint támogatásrész esik a 2007–2013 pályázati szakasz terhére, 14 milliárd forint „csúszna át” a 2014–2020 időszakra. Ez tartalmazza az előkészítési költségeket is.

Földi Enikő (NFM)

A helyettes államtitkár szerint a projekt gyorsítását szolgálja, hogy a hatósági szinteket és feladatokat előre kijelölték egy kormányrendeletben, így meg lehet előzni, hogy az építési hatósági eljárások hónapokig elhúzódjanak. Földi Enikő úgy vélte: a projekt végén sikerül behozni a magyar hátrányt – írta az MTI.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztusban politikai szócsata és a sajtóban nyilatkozatháború alakult ki a szegedi szuperlézer-kutatóközpont előkészítése kapcsán, miután a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) elrendelte annak felülvizsgálatát azzal az indokkal, hogy az elmúlt két évben Szegeden nem tettek meg mindent, hogy az uniós nagyberuházás megfelelő ütemben haladjon.

Erre reagálva Szeged polgármestere, szürreálisnak nevezve az NFK megállapításait, arra emlékeztetett, hogy a projekt előkészítéséért felelős állami cég, az ELI-HU Nonprofit Kft. vezetőjét a kormány nevezte ki, és a cég nem Szegeden, hanem az egyik fővárosi minisztériumban működik, a szegedi önkormányzatnak és a Szegedi Tudományegyetemnek csak jelképes tulajdonrésze van benne, és visszautasítva a vádakat úgy vélte: a kormány volt az, amely „egyetlen maga által szabott határidőt sem tartott be, így az elmúlt két évben ő veszélyeztette” az összesen több mint hatvan milliárd forintra rúgó szuperlézer ügyét.

Botka László, Szeged polgármestere ( Neményi Márton)

Az FN24-nek adott augusztusi interjújában pedig Botka László többek közt úgy nyilatkozott, hogy a kormány alá tartozó, a projekt menedzselésére létrehozott, veszteségessé vált ELI-HU Kft-ről „senki sem tudta, sem a kormányban, sem Szegeden, hogy egy uniós szabály alapján nem nyújtható támogatás (a magyar állami önrészről van szó – a szerk.) olyan cégnek, melynek a megelőző évben negatív volt a tőkéje”.

A tervezett szegedi kutatólézer a világon jelenleg létező legnagyobb attoszekundumos lézernél ezerszer-tízezerszer nagyobb teljesítményű lenne. Egyik legjelentősebb tudományos haszna, hogy a benne előállított különlegesen rövid impulzusokkal a leggyorsabb jelenségek is nyomon követhetők lesznek majd.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik