T. Somogyi Magda tanulmánya szerint „Magyarországon az utcanevek évszázados fennmaradásának nemcsak nincsenek hagyományai, hanem minden történelmi, politikai változást utcanév-változtatások követnek”. A nyelvész szerint több ilyen korszakot is el lehet különíteni a fővárosban. A legnagyobb változtatások azonban kétségkívül a XX. században voltak. Az V. kerületi Balaton utca például 1872 és 1991 között hétszer váltott nevet, az ott lakók legnagyobb boldogságára. Igaz, a hétből négy alkalommal Balatonnak keresztelték a városatyák. A szintén V. kerületi, most Hercegprímás utca a hatodik nevét viseli. Itt a rendszerváltás után talán a legrövidebb átkeresztelés zajlott. Akkor ugyanis néhány hónapra Nagykorona utcára változtatták az elnevezést, de aztán meggondolták magukat, és így lett Mindszentyre emlékezve Hercegprímás utca.
Tarlós ismét nekilátott a kereszteléseknek
2011 tavaszán már 26 utcát átkereszteltek. Ekkor kapott új nevet a Moszkva tér, de így lett utcája Wass Albertnek, Mansfeld Péternek és Sinkovits Imrének is. A most elfogadott rendelet szerint 59 év után nevezik át az V. kerületi Pesti Barnabás utcát Piarista utcává, a Károlyi Mihály utcát pedig simán Károlyi utcává. Ezenkívül még 11 utca kap új nevet. A legnagyobb felháborodást azonban két olyan átkeresztelés váltotta ki, amelyek nehezen magyarázhatók.
Misi mókus és Kakuk Marci over
Tersánszky Józsi Jenő nevét ma már szinte mindenki Misi mókussal azonosítja. A Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja azonban számos más zseniális művel is gazdagította a magyar irodalmat. Tersánszky helyett most Somogyi László, a Havanna lakótelep „lacibácsija” kap közterületet. Ő, ha valaki nem ismerné, a lakótelepi Szent László-templom plébánosa volt. Idén lenne 100 éves.
Ukránok kivégzése
A másik vesztes Gelléri Andor Endre író. Őt 1944-ben a németek elhurcolták, előbb a mauthauseni, majd a günskircheni koncentrációs táborba. A tábor felszabadulását még megélte, ám 1945. május közepén flekktífuszban meghalt. Az írót annak idején pártolta Móricz Zsigmond és Füst Milán is. Igaz, Fürst Sándor és Sallai Imre kivégzésének emlékére szimbolikus novellát írt az Ukránok kivégzése címmel. Talán ez is oka lehet a mostani porba hullásának és Regele János felemelkedésének. Gelléri helyét ugyanis a királyi főtanácsos, a magyar országgyűlés képviselőházának iroda-főigazgatója, a szentmihályi templomépítő bizottság vezetője veszi át.
Külföldiek
A főváros rendelete lehetőséget ad olyan nem magyar személyről történő közterület-elnevezésre, akinek élete, munkássága kiemelkedő volt. Ennek megfelelően viselheti egy eddig névtelen kőbányai utca a Nobel-díjas francia író, filozófus Albert Camus nevét, aki 1956-ban nyíltan kiállt a magyar forradalom ügye mellett. Egy II. kerületi névtelen közterület Tarasz Sevcsenko ukrán festőművész, költő nevét veszi fel, akinek bronzszobra 2007 óta áll az érintett helyszínen. Kalkuttai Boldog Teréz anya nevét veheti fel egy XII. kerületi névtelen tér, az apáca boldoggá avatásának október 19-i évfordulója alkalmából.
Még több pap, még több gróf
A XIII. kerületben Ruttkai Éva kap parkot. Egy ferencvárosi névtelen teret Szentágothai János nemzetközi hírű agykutató tudósról neveznek el. Egy III. kerületi, eddig névtelen parkot Fischer Ágoston lelkészről, valamint ugyancsak Óbudán kap közterületet Kiss Mihály szalézi szerzetes. Zuglóban két névtelen közterületet érint a változás. Az egyiket gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök, a másikat gróf Tisza István miniszterelnök után nevezik el. Határoztak arról is, hogy a csepeli gerincút egy szakasza Teller Ede fizikus nevét veszi fel. A Jobbik most azt javasolta a fővárosi képviselőknek, hogy Újbuda egyik bevezető útját, a XI. kerületi Szerémi utat nevezzék át Horthy Miklós útra. Az előterjesztést nem vették napirendre sem.
Tiltakozik az LMP
A napirendi vitában Hanzély Ákos LMP-s képviselő azt javasolta, hogy nevezzenek el más, névtelen közterületet azokról, akikről most még nincs elnevezve tér, utca. A képviselők ezt csak Tersánszky Józsi Jenő író esetében támogatták.
