A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) nagyszabású, határokon átívelő, mára hagyománnyá vált kulturális missziójának idei célpontja Szabadka és környéke. Az október 4-7. közé szervezett zarándoklathoz lehet csatlakozni – értesítették a Szeged24-et a szervezők.
“A zarándolkat kidomborítja, hogy a zsidóság mindvégig a magyar társadalom szerves részét képezte a Kárpát-medencében, melynek ékes bizonyítéka, hogy a magyarországi zsidó katonák egyértelműen a forradalom mellé álltak és együtt harcoltak a többségi társadalom tagjaival az osztrák és orosz hadseregek ellen 1848-1849-ben. Ennek jegyében pedig október 6-án, az aradi vértanúk napján a Mazsike zarándokjai megemlékeznek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc áldozatairól.” – mondták a szervezők.
Ezen kívül a zarádnokok tisztelegnek a 110 éves szabadkai zsinagóga és a 100 éves városháza építői emléke előtt is azzal a céllal, hogy a figyelmet felkeltve, a magyar szecesszió ezen építészeti remeke, méltó helyet kapjon a magyar kulturális köztudatban. Ezen kívül a Mazsike az idei misszióval szeretne hozzájárulni ahhoz is, a szabadkai zsinagóga felújítási munkái széleskörű összefogással, minél előbb elkezdődjenek.
A Mazsike zarándoklata Budapestről, a Hősök teréről indul október 4-én, és egyből a Vajdaságba utaznak a kulturvándorok. Útjuk elsőként Zentára vezet, ahol helyi múzeulógosok sétával, előadásokkal, gasztonómiai túrával, koncertekkel a helyi zsidóság történetét ismerteik meg a résztvevőkkel.
Október 5-én szintén helyi szakember kalauzolja az érdeklődőket a szabadkai magyar zsidó emberek, épületek emlékekeit felidézendő sétán. Este a szabadkai zsinagóga udvarán a holokauszt emlékművet koszorúzzák meg a vándorok Markovics Zsolt szegedi rabbi közreműködésével. Ezt a napot nagyszabású világzenei koncert zárja a zsinagógában, nemzetközi hírű művészek fellépésével.
Az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án reggel közös imát tartanak Markovics Zsolt szegedi rabbi vezetésével a vándorok és a helyiek, majd a zsidó-magyar együttélés történetét elemző előadások hangzanak el.
Többek közt Mészáros Zoltán történész feleleveníti a zsidó, magyar és sváb embereket egyaránt érintő 1944-es bácskai vérengzések eseményeit, míg Beszédes Valéria néprajzkutató a Szabadkán született, és egy ideig itt dolgozó Kosztolányi Dezsőről értekezik majd.
Ezt követi az az irodalmi séta, amelyen a zarándokok Hicsik Dóra könyvtáros segítségével felfedezhetik Csáth Géza vagy Kosztolányi Dezső szabadkai életének máig élő nyomait. Este Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész ad koncertet.
A négynapos, élményekkel teli program utolsó napján, október 7-én, zárásképp főleg a gasztronómiának hódolhatnak a zarándokok, némi betyáros romantikával fűszerezve a híres bácsaki Róka-tanyán, amelyhez a Horvát Művelődési Központ tambura zenekara és a Bunjevačko kolo szolgáltatja a hangulatot.
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnél azt hangsúlyozták: zarándoklataikkal küldetésének tekintik, hogy az 1920-as trianoni békeszerződéssel a határon túlra került, ám kultúrájukban és nyelvükben erőteljesen a magyarsághoz kötődő maradék zsidó közösségekkel fenntartsák a kapcsolatot, bemutassák a történelmi Magyarország egykori zsidó közösségeinek életét, valamint azt a korszakot, melynek megismerésétől generációkat fosztott meg a 20. század két totalitárius rendszere, így gazdag kulturális örökségéről alig tud valamit a mai közvélemény.
