Lakhatási támogatást kaphat október elsejétől az, aki a munkaügyi kirendeltség legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és állandó lakóhelyétől távol vállal munkát. Ezt tartalmazza annak a rendeletnek a módosítása, amely a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg.
A rendelet szerint lakhatási támogatás akkor adható, ha a lakóhely és a munkavégzés helye legalább 100 kilométerre van egymástól, illetve akkor is, ha a távolság ennél kevesebb, de a tömegközlekedéssel történő utazás ideje naponta több mint 6 óra. A pályakezdőknek és a csoportos létszámleépítésben érintetteknek nem kell nyilvántartott álláskeresőnek lenniük.
Támogatás akkor is kérhető, ha nem a munkavégzés szerinti településen, hanem annak vonzáskörzetében sikerül csak albérletet találni. A lakhatási támogatás maximum 18 hónapig adható, összege fix, amely hat havonta változik: az első hat hónapra 100 ezer, a másodikra 60 ezer, a harmadikra 40 ezer forint támogatás adható, amelyből a bérleti díj és a rezsiköltség finanszírozható, számlával igazolva.
Ha a család együtt költözik, és többen is jogosultak a támogatásra, akkor magasabb az összeg. Amennyiben a családból ketten jogosultak lakhatási támogatásra, akkor az összeg 150, 90 és 60 ezer forint. Ha három vagy több jogosult is van egy családban, akkor 200, 120 és 80 ezer forintra emelkedik az egyes periódusokra adható támogatás összege.
A döntést minden esetben a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltség hozza meg mérlegelés után.
A lakhatási támogatáshoz legalább hat hónapra szóló, heti 20 órát elérő munkaviszonyt, vagy közalkalmazotti jogviszonyt kell igazolnia a kérelmezőnek. A támogatás megállapítását a munkába lépés előtt kell kérni. További feltétel, hogy az igénylő bruttó havi jövedelme nem haladhatja meg a minimálbér háromszorosát. Ha lejár a 18 hónap, akkor a támogatást 36 hónap elteltével lehet csak ismét igényelni. Ha a támogatásban részesülő elveszíti az állását a támogatási időszakon belül, de 30 napon belül talál új munkahelyet, akkor folyamatosan kapja tovább a már megítélt juttatást.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára korábban azt mondta, ezres nagyságrendű lehet azok száma, akik igényelnék a támogatást, és főleg a keleti országrészből, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád megyéből számítanak arra, hogy élni fognak ezzel a lehetőséggel a munkavállalók. Az erre szánt keret összegéről nem nyilatkozott, azt mondta, az attól függ majd, hogy mekkora igény jelentkezik a támogatásra. Hozzátette, hogy a kormány nyitott arra, hogy a keretet az igényekhez igazodva bővítse.
Lenne rá fogadókészség
A Profession.hu rendszeresen méri virtuális állásbörzéin, mennyire vagyunk hajlandóak költözni a munkáért. Adataikból az derül ki, hogy az idén a korábbinál kicsit rugalmasabbak lettünk. Ezt mutatja, hogy tavaly még nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy kizárólag saját lakóhelyén hajlandó dolgozni, idén viszont már csak öt százalékuk adott hasonló választ. Ezzel párhuzamosan 36-ról 38 százalékra nőtt azok száma, akik egy jobb pozíció megszerzéséért hajlandóak lennének költözni.
A Századvég nemrégiben készült felmérése igazolta a lakhatási támogatás létjogosultságát. A megkérdezettek csaknem háromnegyede válaszolta azt, hogy ösztönzőleg hatna rá, ha az állam bérlakás-támogatással segítené abban, hogy a lakóhelyétől távol vállaljon munkát. Kiderült az is, hogy az alacsonyabb összegű bértámogatást a válaszadók kevésbé gondolják ösztönzőnek, mint a bérlakás-támogatást.
