Belföld

Horthy-szobor – a Kúriának nem tetszik az elítélt méltatása

Daniel-Peter-Horthy(210x140)(8).jpg (dániel péter, horthy-szobor,)
Daniel-Peter-Horthy(210x140)(8).jpg (dániel péter, horthy-szobor,)

A Kúria második embere szerint nem minősíthetett volna a bíró a Horthy-szobrot leöntő Dániel Péter ügyében.

Az erőszak és a jog kizárja egymást, ezért nem fogadható el, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősíti a Horthy-szobrot festékkel leöntő ügyvéd cselekedetét – mondta a Kúria elnökhelyettese a közrádiónak. „A jog, az ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás soha nem állhat az erőszak mellé. A szobor leöntése (…) rongálás, tehát bűncselekmény. Ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága” – tette hozzá.

A Kúria elnökhelyettese nem emlékszik rá, hogy történt volna hasonló eset az ítélkezési gyakorlatban. Szerinte a történelmi szempontból vitát kiváltó hasonló ügyekben a bíróságok különösen figyelnek erre. Az ítélet, vagyis a bűnösség kimondása ugyanis ebben az esetben ellentétes a bírói véleménnyel.

A bíróság a cselekmények erkölcsi, történeti motivációjával, annak történeti vagy politikai értékelésével nem foglalkozik – tette hozzá Kónya István, aki szerint a Kúria a bírósági döntések minősítésével nem foglalkozik, azt igazgatási kérdésnek tekinti.

Rongálás, de…

A Siófoki Városi Bíróság előzőleg a kereki Horthy-szobrot piros festékkel leöntő Dániel Péter ügyvédet első fokon bűnösnek mondta ki rongálás vétségében, ezért megrovásban részesítette, de kimondta azt is, hogy cselekedete „erkölcsileg pozitív tartalmú és társadalmilag hasznos figyelemfelhívás volt”.

Az ügyészség az ítélet ellen súlyosbításért és pénzbírság kiszabásáért, a vádlott pedig azért fellebbezett, hogy mondják ki a bűncselekmény hiányát, valamint azt, hogy a cselekmény nem jelentett veszélyt a társadalomra.

Dániel Péter a tettet beismerte, de a bűnösségét nem. Arra hivatkozott, hogy a cselekmény politikai véleménynyilvánítás és jogos tiltakozás volt. Álláspontja szerint a szoborban kár nem keletkezett, hiszen az értékesebbé vált, drámai tartalmat nyert. Megítélése szerint tettének nincs társadalmi veszélyessége, így büntetőjogi felelőssége sem állapítható meg.

A bíróság a védekezését nem találta elfogadhatónak, mivel a vádlott véleménynyilvánításával kárt okozott más vagyonában, és veszélyesnek mondható a társadalomra annak a magatartása, aki ilyet tesz. A bíró szerint Dániel Péter túllépte a szabad véleménynyilvánítás határait, károkozó magatartása jogellenes, ez alapozza meg felelősségét a rongálás vétségében.

Jobbik: gyalázatos és érthetetlen a bíróság döntése

A radikális párt szerint „gyalázatos, érthetetlen, megmagyarázhatatlan és cinikus” a bíróság döntése Dániel Péterrel szemben. Szávay István ellenzéki országgyűlési képviselő felidézte, hogy Budaházy Györgyöt és társait a Szabadság téri szovjet emlékmű 2006-os megrongálásáért pénzbüntetésre és felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság.

A Jobbik szerint a szerdai bírósági döntés egy újabb bizonyítéka annak, milyen kettős mérce uralkodik ma Magyarországon az igazságszolgáltatásban. Ezért a Jobbik nyomatékosan felkéri Navracsics Tibor igazságügyi minisztert, hogy kérjen tájékoztatást az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökétől a szovjet emlékmű és a Horthy-szobor megrongálása megítélésének ilyen mértékű különbözőségéről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik