Ma női riportert küldött Veres Jánosra a Hír televízió, tán ennek köszönhető, hogy fizikai kontaktusig nem eszkalálódott a volt pénzügyminiszter és Simicska Lajos médiumának legújabb fejezete. „Veres kérjen tőlünk bocsánatot!” – ezt, az ország szempontjából legföljebb szekunderjelentőséggel bíró felszólítást rántotta elő virtuális szellemi retiküljéből a gazdasági bizottság mai ülése utáni sajtótájékoztatón a tévés kollegina. Mire Veres követelte, a csatorna fizesse ki azt a pénzt, amit egy becsületsértési perben ítélt neki a bíróság.
És ezzel be is rekesztette a kommunikációt, indult volna a dolgára, ám a közelébe sasszézott a kisasszony. Hajtépős, sikítós, valódi retiküllel fültőre sújtó közelharcban kezdtünk reménykedni, ám kiderült, Veres se a régi. Pár éve még levállazott egy hasonszőrű újságírót, most viszont egy „eszem megáll”-t sziszegve elviharzott a helyszínről.
Simor előbújt
Sejtelmünk sincs, a fönti magánkonfliktus mi a túrót keresett a Parlamentben, mindenestre rögzítettük, ugyanis ez volt a délelőtt egyetlen váratlan eseménye. Amúgy az Országgyűlés gazdasági bizottsága tartott háromórás rendkívüli ülést, melynek témája a Gyurcsány-kormány és az EU-IMF között 2008-ban kötött megállapodás volt. Ami komolyabb történetnek tetszik, mint a „Veres kérjé’ bocsánatot”, de persze nem az. Hiszen ami kishazánk pénzügyi helyzetét illeti, jelenleg elvileg az lenne a lényeg, hogy megalkuszik-e végre Brüsszellel és a világbankkal az Orbán-kormány, megkapjuk-e az ígért tizenötmilliárd eurót, akár csupán „védőhálóként”, akár eltapsolható pakk-ként.
Nulla
Fotó: Neményi Márton
„Politikai kommunikációra” persze kiválóan alkalmas a 2008-as ügy, pláne, hogy a ritkán látható Simor András jegybankelnök és Veres János is megjelent a grémium hívószavára.
Savonarola
Volt némi inkvizíciós bukéja, ahogy a papíron független jegybankelnök (akit kamatügyben pár órával korábban szavazott le saját monetáris tanácsa) és Veres válaszolgatott a kormánytöbbségű testület kérdéseire. Ráadásul úgy, hogy mellettük a „vádlottak padján” a túloldal emberei álláspontját osztó szaktársak és szaktársnők foglaltak helyet: két asszony az Állami Számvevőszéktől, valamint egy úr igazgatóhelyettesi beosztásban az Államadósság Kezelő Központból.
Az ülés ötlete Rogán Antal bizottsági elnök és nem mellesleg fideszes frakcióvezető és nagyon nem mellesleg IMF-tárgyaló fejéből pattant ki. Az apropót pedig az ÁSZ friss, az államadósság alakulását elemző jelentése, annak is a 2008-as hitelfelvételt bíráló, azt elhamarkodottnak ítélő szakasza szolgáltatta.
Múltidézés Rogán Antallal
2008. 10. 09.
Idézzük fel 2008. október kilencedikét.
Addig a napig ugyan érkeztek vészjósló hírek a körvonalazódó világválságról, de „begyűrűzést” nem érzékelt a magyar gazdaság. Ezen a bizonyos kilencedikén délelőtt még sikerült értékesíteni az arra a napra szánt állampapírokat, délután viszont befagyott a piac. Ráadásul tőzsdezárásra 14,5 százalékot zuhant az OTP-részvények árfolyama, mi több, kibontakozni látszott egy forintellenes spekuláció. Estére krízisértekezletet hívott össze Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, melyen Simor Andrással és az államadósság-kezelő vezérével egyetértésben úgy döntött: azonnali segítséget kér az IMF-től és az EU-tól. Az akkori törvényeknek megfelelően a kormány Brüsszelt hívta, a világbankhoz Simor telefonált.
Pár nap múlva alá is íródott a most kifogásolt megállapodás.
Rogán ma azt állítja, Gyurcsány (és vele Simor) bepánikolt, és zavarában ésszerűtlenül gyorsan és indokolatlanul kedvezőtlen feltételeket elfogadva szerződött. Veresék meg azt mondják, éppen hogy rapid döntés kellett egy országos pánik, az összeomlás megelőzéséhez.
Rogán jobbkeze: Koszorús László alelnök
Alegységproblémák
Tudjuk, nem illik „neve elhallgatását kérő informátorra” hivatkozva befolyásolni az olvasó véleményét, mégis ide kell írnunk: a minap egy az aktuális pénzügypolitika origójában dolgozó kormányalkalmazott súgta nekünk mosolyogva a következőt. „Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy elkerülhetetlen volt az a 2008-as megállapodás, szorított az idő, elfogyott a mozgástér, az IMF nélkül bedőlt volna az ország.”
Az persze más kérdés, hogy mi vezetett október kilencedikéhez, mi vezetett ahhoz, hogy legatyásodva, eladósodva ért bennünket a válság. A gazdasági bizottság mai ülésén ehhez képest jobbára alegységproblémákon rugóztak a hölgyek-urak, egyikük olyan sületlenségeket hangoztatott, hogy még saját frakciótársa, Koszorús alelnök is megmosolyogta őt.
Sör
Az „utolsó szó jogán” Simor András azt a költői kérdést tette föl, hogy „mennyiben segítette elő ez a mai beszélgetés a mostani IMF-megállapodás aláírását”. A válasza: „Semennyiben.” Rogán Antal szerint viszont hasznos munkát végeztek, hiszen kiderült, „nem szabad rossz megállapodást kötni”.
Az ítélet: bűnös
Rogán jövő hétfőre ígéri, hogy behozza a bizottság elé az IMF-nek a múlt héten postázott magyar megállapodási javaslatot. Már tényleg csak azt kéne tudni, Orbán képes-e, akar-e kiegyezni a Világbankkal és az unióval.
Kis statisztika: az államadósság kamatfelára miatt havi hét-nyolcmilliárdba kerül az országnak az IMF-megállapodás csúszása, ami havonta hét-nyolcszáz forintot vesz ki minden egyes magyar állampolgár zsebéből. Vereséből is meg a hírtévés amazonéból is. Annyiból megihatnának két sört.
