“Egy a hitünk, egy a csapatunk
Egy a célunk egyet akarunk
Egy a szívünk mi egyek vagyunk
Mi mindannyian összetartozunk”
Zengi a Csepel FC harmadosztályú csapatának egyik himnusza. Mondanivalója elsőre hasonlónak hangzik bármely másik futballcsapatéhoz. A Csepel lelkes szuroklói táborán belül azonban van egy ultra csapat, akik csoportotjukat Oskar Dirlewanger náci SS-tisztről nevezték el. Bár a hazai és a nemzetközi ultra mozgalmakra sem túlzottan jellemző az efféle névválasztás, az még egy szélsőjobboldali érzelmű szurkolói magnál is nehezen érthető, hogy miért pont Dirlewangerre esett a választás és miért az ő nevével fémjelzett molinót lobogtatnak az egyébként a klubon belül is balhésnak tartott csoport tagjai a meccseken.
Fotók: Kummer János
Oskar Dirlewangerre ugyanis nemhogy a nácik, de még az SS körében is sokan megvetéssel tekintettek. 1934-ben, még a második világháború előtt egy 14 éves lány elleni nemi erőszak miatt két évre ítélték és a náci pártból is kizárták, pedig pártkönyvét még a mozgalom hajnalán, 1923-ban szerezte. Többször került szembe az igazságszolgáltatással tiltott fegyverviselés és ittas vezetés miatt is, a rendőri jelentések szadista, fanatikus szociopataként írnak róla, de szellemi épségét is megkérdőjelezik. Az általa vezetett elítéltekből összeverbuvált, a nevét viselő büntetőszázadot, a Dirlewanger-brigádot a keleti fronton vetették be a második világháború alatt a partizánok elleni megtorló akciókban. A század tevékenységéhez fűződő brutalitás és tömeggyilkosságok a megszállt Lengyelország és a mai Fehéroroszország területén megalapozták a század hírhedtségét. Az ekkor már SS-főhadnagyként szolgáló Dirlewanger egy ideig a lengyel Stary Dzików-i zsidó munkatábor vezetője volt. A táborban uralkodó brutális, kegyetlen bánásmód még egy SS-hadbírónál is kiütötte a biztosítékot, aki kéjgyilkosságok és fajgyalázás (nem árjákkal létesített szexuális kapcsolat) miatt nyomozást is indított. Történészek szerint a táborban elképesztő állapotok uralkodtak, Dirlewanger és társai például italozás mellett azzal szórakoztatták magukat, hogy zsidó női foglyokat oltottak be halálos méreggel és nézték végig agóniájukat, miután levetkőztették, megkötözték és megostorozták őket. 1942 januárjában már a helyi SS-rendőraltábornagy közölte, hogy Dirlewanger csőcseléke vagy eltakarodik a környékről, vagy ő maga fogja rács mögé dugni a büntetőszázad tagjait.
A századot hamarosan át is helyezték Fehéroroszországba, a partizántevékenységek által fertőzött területek megtisztítására, melyet a Dirlewanger-brigád tömeggyilkoságokkal orvosolt. Falvak teljes lakosságát terelték a helyi templomokba, melyet azután rájuk gyújtottak, de Dirlewanger előszeretettel használta a civiliket élő aknamentesítő eszközként is úgy, hogy át kellett rohanniuk az aknamezőkön. Történészek a század civil áldozatait alsó hangon is 30 ezerre teszik és legalább 200 lengyel és fehérorosz faluban rendezett tömeggyilkosságot kötnek hozzájuk. Magyarországon is megfordultak 1944 decemberében, de a kedvezőtlen harci helyzet és jelentős veszteségek miatt hamarosan Szlovákiába vonultak vissza. Dirlewanger reputációjával és tevékenységével az SS-vezér Heinrich Himmler is tisztában volt, valószínűleg ezért is eresztette rá a varsói felkelés után a város népére őt és 4000 katonáját, akik napokig fosztogatták, gyilkolták és erőszakolták meg a lengyel lakosságot. Nem túl meglepő, hogy 1945 nyarán pár nappal fogságba esése után a fogolytábor lengyel őrei verték agyon.
Az ultrák névválasztása és a történelmi háttér a Csepel szurkolóit is megosztja, legalábbis a klub holnapjának fórumán található bejegyzések szerint. A fórumon egyébként az internetes fórumoktól szokatlanul kulturált párbeszéd folyik nemcsak Dirlewangerről, de a klubélet egyéb területeiről is. Bár a “Dirlewanger Diwízió” egyik törzsszurkolója szerint “Oscar Dirlewanger nem aljas, tömeggyilkos gazember, hanem egy hős katona volt, aki azért harcolt, hogy az európai nemzetek – köztük a magyarok is – egy jobb világban élhessenek, és ezért az életét áldozta”, a hozzászólások között jócskán többségben vannak az ellenvélemények. A legtöbben arra hivatkoznak, hogy a Csepel szurkolóit nem szabad összemosni a Dirlewanger ultráival, másrészt megpróbálják behatárolni azt a szurkolói magot, akiknek a nevéhez a legtöbb balhé köthető, sőt van, aki a “náci drapéria” kihelyezését is nehezményezi. Fotósunk ottjártakor is a többi csepeli szurkolóval ellentétes oldalon foglaltak helyet a lelátón. A balhésabb csoportból, 20-25-en álltak a Dirlewanger molinó mögött, a másik oldalon pedig nagyjából 150 fős csepeli drukker. A Csepel FC egyébként jelenleg az NBIII Duna csoportjának nyolcadik helyén áll, szombaton pedig az Érdi VSE csapatával küzd meg.
A Csepel FC SE elnöke cikkünkkel kapcsolatban közleményt küldött. Märtz János azt írja: “A szurkolók többsége elhatárolódik az esettől, és ehhez csatlakozik az NB III Duna csoportjában szereplő felnőtt csapatot működtető Csepel FC Kft. és az utánpótlás nevelésért felelős Csepel FC SE, annak játékosai és vezetői is.A csepeli labdarúgás és annak rajongótábora a klub NB I-es tagsága alatt sem a balhéiról, kulturálatlan viselkedéséről volt híres, amit a jövőben is szeretnénk elkerülni.”
