Bárkivel beszélek a 9/11-ről, emlékszik hol volt, mit csinált éppen. Bárkivel. Egyszerűen hiába pörögnek az évek, hiába tűnik el a tegnapi valóság, a World Trade Center lerombolása egy olyan momentum, egy olyan sokk, mely kitéphetetlenül beleragadt a memóriánkba. Így mikor felmerült a lehetőség, hogy New Yorkba menjek, egy úti célban biztos voltam– látni akartam a két torony emlékhelyét.
Csak hallomásból tudtam, hogy újraépítik a World Trade Centert, és hogy parkot is létrehoztak a romok helyén, de elképzelni és látni nem ugyanazt jelenti. Általában az előbbi sivárabb élményt nyújt, de most ez nem így történt.
Az első megdöbbenés akkor történt, mikor a Hudson folyón, egy hajóúton megláttam New York látképét. A sok-sok tucat filmben látott, kicsit kopott felhőkarcolók közül kibukkant két ultra modern, építés alatt álló torony. A WTC 1-et, vagy másképpen Szabadság tornyot, 2006 tavaszán kezdték el építeni és várhatóan jövőre befejezik. Ha végeznek ez lesz az Amerikai Egyesült Államok legmagasabb tornya. Ám láthatóan már most is megelőzi a betonépítmények többségét, így a város rengeteg pontjáról látható. A WTC 2 építése 2011-ben kezdődött el, így jóval alacsonyabb, mint társa. Ha kész lesz, magasabbá válik az Empire State Buildingnél.
A csupa üvegből álló két épület nézése közben kissé dermesztő volt látni, mikor egy helikopter repült el pont a felhőkarcolók között. Számtalanszor néztem újra azt a bizonyos pillanatot, mikor a terroristák által vezetett gép belecsapódik New York szimbólumába. Mozdulatlanul bámultam a levegőben pimaszul haladó járművet, amíg elég távolra nem került. Mint később ismerőseim felvilágosítottak, a gépben valószínűleg turisták ülhettek, ugyanis 50000 forint körüli összegért már bárki körberepülheti az építményeket.
Csöndes zuhogás
– Itt menekültek az emberek, ezen az utcán– a Greenwich Streeten haladva ezeket a szavakat súgta fülembe kísérőm. Valóban, ahogy egyre közeledtünk, egyre több emléket idéztünk fel azokból a képekből, melyeket annak idején a CNN-en láttunk élőben. Ám annak a rengeteg pornak, törmeléknek, amely befedett mindent, már semmi nyoma sem volt. Közvetlen a bejárat közelében egy kis ház falán látszódtak rongálások. Kissé meglepő is, hiszen a többi épületet már rég renoválták.
Az utca végén jól látszottak az épülő tornyok. Az üvegborítás a tiszta kék eget tükrözte vissza, mintha ezzel maga is egy kissé beleolvadt volna a felhők tengerébe.
Sok-sok kordon jelent meg az építési terület előtt. Előzetesen interneten regisztrálni kellett, hogy ingyenes belépőt kapjunk az emlékhelyre. A kinyomtatott papíron figyelmezettek, semmitlen fegyvert ne vigyünk be. Ellenőrzésre kell számítani. Nagy sorban álltak az emberek, mégis tempósan zajlott a jegyek átnézése. 10-et se léptünk, máris jött a második fegyelmezett biztonsági őr. Utána a következő. 4-5 ilyen ponton mentünk át, mire egy épületbe értünk, ahol a táskáinkat világították át. Fényképezni szerettünk volna, megtiltották. Miután a futószalagról újra visszaszereztem értékeimet beléphettünk az emlékparkba. Már meg sem lepődtem, hogy megint 10 lépésenként biztonsági őrök álltak, de már nem kellett megmutatni nekik semmit. Előzetesen plakátokon megnéztem a lerombolt tornyok helyén lévő szökőkutak képét, de igazából ezek semmit nem adtak vissza a látványból.
Fotó: Jeney Barbara
Két óriási fekete négyzet emelkedik ki a fákkal borított parkból. Már messziről hallatszódik a csobogás. Több százan állták körbe Michael Arad tervező művét. Fényképeztek, és nézték az ezernyi lyukból előtörő vízsugár áramlását. Folyamatosan zuhogott, mint egy vízesés, majd mintha a végső lyuk előtt lelassult volna, hogy összegyűljön, és egyszerre zuhanjon le nagyobb tömegekben. Mindent elnyelt a közepén lévő üreg, melynek alja oldalról láthatatlan.
És közben a peremen az ujjainkkal tapinthattuk annak a 2983 áldozatnak a neve, akik a 2001. szeptember 11-ei támadásban elhunytak, illetve a torony 1993-as bombázásában.
Furcsán hatott, hogy egy nő megkocogtatta a vállam és megkért, hogy fényképezzem le, amint vigyorog a szökőkutak előtt. Furcsán hatott az a tény, hogy néhány áldozat családtagja az emlékhely honlapján pénzért minden órában idegenvezetést ajánl a turistáknak személyes emlékekkel fűszerezve.
Emléknap
New York utcáin, a turista látványosságok körül rengeteg árus szokott fényképeket kínálni. A tipikus látképek, Szabadság-szobor, Brooklyn híd, Empire State Building képe mellett gyakran felbukkan a World Trade Center emléknapjának fotója is. Ugyanis ezen a napon már szokássá vált, hogy a két torony helyéről két fénycsóva lengjen az égen, mely minden kivilágított épületnél fontosabb. Ez idén is a város szinte minden pontjáról látható lesz, így emlékezve a 11 évvel ezelőtt történt borzalmakra.
Forrás: Obit-Mag
