Jól van Dorina. Vidáman szaladgál a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet folyosóján. Dr. Ablonczy László gyermekkardiológus szerint, ha tehetné, már régen az udvaron játszana. De egyelőre ezt nem teheti. A nyírbátori kislány tavaly október 24-e óta várt új szívre, azóta, hogy az országban nyolcadikként neki is műszívet kellett beültetni. A kis Szilágyi Dorina ugyanis 4 évvel ezelőtt veleszületett szívrendellenességgel jött a világra: lyukas szívvel, ugyanazzal a betegséggel, amibe édesanyja kishúga belehalt.
Fotók: Neményi Márton
Magyar rekord
Dorina 287 napig élt műszívvel. Az orvosok július 26-án délután kaptak egy riasztást: van egy lehetséges szív! Beindult a gépezet. Július 31-én megtörtént az eddigi leghosszabb műszívkezelést követő sikeres beültetés. Dorina olyan jól viselte a beavatkozást, hogy alig egy héttel a transzplantáció után már lekerülhetett a lélegeztetőgépről is.
Rutin lett
Dr. Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója szerint, bár a műszívkezelés mostanra már rutinbeavatkozásnak számít, a négyéves Dorina esetét több tényező is nehezítette. A kislány fejlődési rendellenességgel született, több műtéten esett át, több mint kilenc hónapot élt műszívvel. A kapott vérkészítmények, illetve a műszívkezelés miatt vérében ellenanyagok jelentek meg, amelyek miatt meglehetősen nehezen sikerült számára alkalmas donorszervet találni.
| „Lyukas szív”, avagy a sövényhiány |
|
– az egyik leggyakoribb veleszületett szívrendellenesség – két nagy csoportja van: a kamrai és a pitvari sövényhiány – a pitvari sövényhiány a kettő közül a kevésbé veszélyes: néhány fajtáját műteni sem kell, bizonyos fajtái egyszerűen zárhatók – a kamrai sövényhiány tulajdonképpen a két szívkamra között folytonossági hiány – sokszor magától bezáródik (a gyerek egyéves koráig) – ha műtéti úton zárják, akkor annál kisebb a kockázat, minél idősebb a gyerek |
Túlfűtött gépezet
Dr. Ablonczy László gyermekkardiológus főorvos azt mondja, ritka eset, hogy ilyen betegen végezzenek el transzplantációt. „Dorina immunrendszere olyan volt, mint egy túlfűtött gépezet.” Bár a kislány most látszólag jól van, szervezete a beültetés előtt és után is erősen harcolt az új szív ellen, jelenleg is sokkal nehezebb, speciális műtét utáni kezelést igényel. Hozzátette, Torontóból kértek és kaptak szakmai segítséget.
Egy periódus végére értünk
A műszívkezelés már rutinbeavatkozásnak minősül, már nem szenzáció az, ha akár egy felnőtt, akár egy gyermek műszívkezeléssel vár a transzplantációra. Ahogyan dr. Ofner Péter fogalmazott: „Egy periódus végére értünk.”
Ofner Péter és Ablonczy László
A főigazgató azt mondta: úgy gondolják, a jövőben egyre bonyolultabb eseteket is vállalhatnak. „Szeretnénk elkezdeni az újszülött gyermekek transzplantációját is.” Dr. Ablonczy László szerint az újszülöttek majdhogynem sajátjukként fogadják be a beültetett szervet, az ő szívtranszplantációjuknak világszerte jó eredményei vannak.
Azt, hogy hány kisgyerek várhat még szívátültetésre, természetesen most sem árulták el. Dr. Ablonczy László azt mondja, 0 és 10 között van a számuk.
