Belföld

Kukorelly lelép a Parlamentből?

kukorelly endre (kukorelly endre)
kukorelly endre (kukorelly endre)

Már 2010-ben jelezte, hogy nem marad a ciklus végéig. Most pártja Pest megyei szervezete felszólította, hogy mondjon le mandátumáról.

A Lehet Más a Politika Pest megyei szervezete felszólította a párt parlamenti képviselőjét, Kukorelly Endre írót, hogy adja vissza mandátumát.

Kukorelly lapunknak azzal kommentálta az értesülést, hogy még ma késő délután összeül az LMP országos választmánya, ahol megvitatják az ügyet. “Egyelőre nem dőlt el semmi” – így nyilatkozott.

Az író lapunknak adott tavaly októberi interjújában már jelezte, hogy nem kíván a ciklus végéig a törvényhozás tagja lenni, de akkor még “nem képződött meg a lelkében, hogy lelépjen”.

Idézünk a cikkből.


Fotó: Kummer János

Hallom, elege lett a politikából.

Hol hallja?

A folyosón. Micsoda írói gesztus lenne, hogy gyerekek, adtam a nevemet a bejutáshoz, de most elég, fáj tőletek a fejem, hasogat a derekam, mentem, szevasztok!

E pillanatban ez nem aktuális.

Mert?

Mert beleszerettem a Lehet Más a Politikába. Nem föltétlenül a pártba, inkább a szintagmába. Mozgósította a bennem rejlő közéleti ént, hagytam magam belesodortatni. Én mindenesetre jól akarom érezni magam, és ahhoz muszáj, hogy a környezetem is jól érezze magát, tehát rendbe kell tenni a közéletet. (…) De 2014 után biztosan nem maradok.

Meg tud fájdulni annyira a dereka, hogy még előbb odébbálljon?

Simán.

Min múlik?

A kritikustömeg-elmélet az egyénen belül is működik: ha megképződik a lelkemben, hogy ez már így sok, rögtön lelépek. Tulajdonképp, ha őszinte akarok lenni, és miért ne akarnék, élvezem, hogy én vagyok a Parlamentben az egyetlen, akinek nincs politikai karrier-ambíciója. Nem akartam parlamenti képviselő lenni, a választás napján fogtam fel, hogy bekerültem, és azért nem mondtam le ab start, mert annyira elcsodálkoztam ezen az egészen, hogy úgy maradtam. Nyilván még most is csodálkozom.

Előzőleg megígérte egy interjúban: ha netán bejut, azonnal visszaadja a mandátumát.

Így volt.

Miről mondana le a legkönnyebben, a 2006-os Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjéről, az 1993-as József Attila-díjról vagy a parlamenti képviselőségről?

Ha azt hiszi, hogy a képviselőséget mondom, téved. Igaz, ha két évvel korábban azt állítja nekem valaki, hogy vagy meghívnak a magyar futballválogatottba, vagy képviselő leszek, akkor az lett volna az első gondolatom, hogy hol láthattak engem ezek cselezni. Inkább elhittem volna, hogy válogatott leszek, mint parlamenti képviselő. Egyébként büszke vagyok rá: Mikszáth is képviselő volt, de ő ambicionálta is, én meg nem. Megható volt először a Házba lépni, és most is nagyon fölemelő, ha eszembe jut az a pillanat. Hübrisz, nem? Nyilván nagyarcú csávó vagyok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik