Finnország és Magyarország kapcsolatai sokkal mélyebb gyökerekkel rendelkeznek, mint azt a felületes szemlélő látná. Iszkaszentgyörgy neve ismertebb Finnországban, mint azt sokan gondolnák – mondta Jan Vilén, Finnország nagykövete Vargha Tamás országgyűlési képviselőnek.
A II. Világháború idején, a budapesti bombázások megkezdésekor a magyar kormány kérte a követségeket, hogy hagyják el a fővárost, és biztonságosabb helyre vonuljanak. Finnország nagykövetsége Iszkaszentgyörgyre, az Amade-Bajzáth-Pappenheim kastélyba költözött. A mai napon itt nyitották meg Yrja Liipola szobrász kiállítását, aki harminc esztendeig, 1904-től 1934-ig élt Magyarországon, és Liipola György néven szerepelt a művészeti életben. Arcát Kallós Ede Vörösmarty-szoborcsoportja őrzi, ahol a mester a tanítványból alakította ki a zászlóhordozó diákot.
Az átadásra került Finn Emlékszobáról mondta Vargha Tamás országgyűlési képviselő: sajátos emlékeket idéz a kastély barokk szárnyában kialakított követségi szalon és dolgozószoba, a háború tragikus évein túl a Monarchia békeéveire a bécsi szalongarnitúra, a finn történeti múltra a pétervári paloták berendezését idéző bútorok emlékeztetnek.
Saili Niinistö, Finnország köztársasági elnöke ünnepi beszédében megköszönte, hogy a magyar nép Finnország szovjet megszállásakor is, a budapesti bombázások megkezdésekor is sokat segítettek a finneknek. Beszédét az elnök magyarul nyitotta, és magyarul is zárta be. Újságírói kérdésre, miszerint Saili Niinistö Finnország euróövezethez történő csatlakozásakor pénzügyminiszter volt, ma hogy látja ezt a zónát, az elnök így válaszolt: az euróövezet egész másként néz ki ma, mint amikor megalapították. Az egyezményeket nem tartották be. De ennek hátterében sokkal mélyebb gyökerek húzódnak: Nyugat-Európában azt gondolták, hogy adósságot adósságra lehet halmozni, és kölcsönökből lehet élni, de ez ma nem működik. Én hiszek a pozitív jövőben, de az biztos, hogy azért nagyon sok mindent kell azért tenni – fejezte be Saili Niinistö köztársasági elnök.
