Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora elmondta, idén összességében közel 10 százalékkal tudták növelni a felvett hallgatók létszámát a tavalyi évhez képest, ami az intézmény további működését is biztosítja. Hozzátette, az intézményfejlesztési tervet, amely alapján szeptember második felében dől el az egyetem finanszírozása, már elküldték az oktatásért felelős államtitkárságnak. Várakozásaik szerint a Corvinus ez alapján megkaphatja a kutatóegyetemi címet is. Kiemelte, arra is törekszenek, hogy más budapesti egyetemekkel együttműködési hálózatot hozzanak létre – ennek érdekében folyamatosan zajlanak az intézményközi tárgyalások.
Hangsúlyos cél az egyetem nemzetközi hírnevének erősítése is. Szántó Zoltán oktatási rektorhelyettes úgy fogalmazott, ehhez jó úton haladnak, hiszen ebben a tanévben több mint 1500 külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait alap- és mesterképzésen.
Görög Mihály gazdasági rektorhelyettes közölte, az önköltséges képzésben résztvevők terheinek csökkentése érdekében a Corvinus saját Kompenzációs Programot hirdetett. Ennek értelmében a most beiratkozott hallgatók három részletben tudják majd kifizetni a tandíjat, ha erre szociális alapon rászorulnak. Az így felmerülő likviditási gondokat az egyetem teljes mértékben saját forrásból biztosítja majd.
A tavaszi félévtől a program tanulmányi pillére is életbe lép: ennek alapján a hallgatók akár 100 százalékos tandíjmentességhez juthatnak. Ezt az ösztöndíjat az egyetem vállalati partnerei által működtetett alapítványon keresztül finanszírozzák majd.
A Corvinus pozitív jövőképével egyetért Varga Mihály, az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter is, akit meghívtak az egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusülésére. Kifejtette: semmi ok arra, hogy megszűnjön a BCE, mert a második legnépszerűbb a diákok között a felmérések alapján, tehát „a piac megmérte az egyetemet és jónak találta”. Mivel az állam, valamint a diákhitelprogram minden hallgató után kifizeti a költségeket, így nemhogy csökkenő, hanem növekvő lesz az egyetem költségvetése, ráadásul a vállalati szféra bevonása újabb bevételeket jelenthet az egyetemnek – fűzte hozzá.
A felsőoktatási reformmal kapcsolatban úgy fogalmazott, a gazdaság és a társadalom tényleges igényeihez kellett igazítani annak szerkezetét, hogy az a piaci igényeknek jobban megfeleljen, és így a piacképes tudással jobban érvényesülhessenek a frissen végzett diplomások.
Varga Mihály kiemelte: a felsőoktatási képzés színvonalának emelése érdekében szükségszerűek voltak a strukturális változások, a kapacitás ésszerűsítése, továbbá a közösségi forrásból kiképzett diplomások képzési szerkezetének átláthatóvá tétele. A felsőoktatás szerkezete elavult volt, a színvonal több intézményben csökkent, a lemaradás pedig sok helyen most is komoly – hívta fel a figyelmet.
Varga Mihály szólt az IMF-tárgyalásokról is, erről itt olvashat.
