„Egy nemzetközi egyezménynek megfelelően jártak el” – Szijjártó Péter erről hétfőn beszélt az M1 Ma reggel című műsorában.
Transzparens módon egy nemzetközi egyezménynek megfelelően jártunk el, és aki egy nemzetközi egyezmény alapján, transzparens módon jár el, annak semmifajta félnivalója vagy takargatnivalója nincsen – fogalmazott Szijjártó Péter.
Arra a felvetésre, hogy többen háttéralkuról beszélnek, úgy válaszolt: akik ilyet állítanak, azok “túlságos élénk fantáziával vannak (…) megáldva”. Semmiféle háttéralku nem született – jelentette ki Szijjártó Péter.
Az államtitkár a TV2 Mokka című műsorában feltett kérdésre, hogy meddig gyűrűzhet a diplomáciai botrány, azt válaszolta: “akkor lenne felróható bármi Magyarországnak, ha bármilyen nemzetközi egyezmény megsértésével jártunk volna el”.
Szijjártó Péter elmondta: azt kicsit túlzásnak gondolja, hogy a világpolitika mostani állásában egy nemzetközi kiadatási ügyet tekintenének uralkodó témának. “Azért messze nem így van” – tette hozzá.
Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki és visszamenőleg kifizették a bérét.
Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.
A DK szerint Orbán tehet a gyilkos szabadon engedéséről
Molnár Csaba, a párt alelnöke beszélt erről hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján, amelyen hangsúlyozta, Azerbajdzsán a Gyurcsány-kormányok idején is többször kérelmezte Ramil Sahib Safarov kiadatását, ám akkor ezt nem tették meg, mert hazájától nem kaptak elegendő biztosítékot arra, hogy nem mérséklik büntetését.
Az ellenzéki politikus szerint az Orbán-kormány “egy nap hallgatás után elkezdett hazudni” a kérdésében, az azeri igazságügyi miniszter helyettesének levelére hivatkozva azt állítja, “Magyarországot átverte Azerbajdzsán”. Molnár Csaba szerint azonban nem történt átverés, hanem Orbán Viktor tudatosan nyitva hagyott egy kiskaput Safarov szabadon engedésére.
A DK alelnöke azt mondta: bár az azeri kormány képviselője megígérte, hogy az elítélt személyek átszállításáról szóló, 1983-ban Strasbourgban aláírt egyezmény kilencedik pontja alapján nem alakítják át a Magyarországon gyilkosság miatt elítélt állampolgáruk büntetését, arra azonban nem vállaltak garanciát, hogy nem élnek majd az ugyanezen dokumentum tizenkettedik pontjában biztosított kegyelem lehetőségével. Molnár Csaba valószínűtlennek nevezte, hogy a “Külügyminisztérium régi, tapasztalt, tehetséges jogászai” ne ismernék az egyezmény azon mondatát, amely szerint “mindegyik fél gyakorolhat egyéni kegyelmet, közkegyelmet, vagy átváltozathatja a büntetést alkotmányának, vagy más jogszabályainak megfelelően”. A DK szerint mindezek alapján kizárólag Orbán Viktort és kormányát terheli felelősség a történtek miatt.
Orbán Viktor hétfőn újságíróknak a kérdésről nyilatkozva azt mondta, Magyarország eddig is a nemzetközi jogi eljárásrendet követte az azeri kiadatási ügyben, ezután is ezt teszi, és nem tulajdonít különösebb jelentőséget az ennek nyomán kialakult vitának: “higgadtan és nyugodtan vesszük ezt tudomásul”. Arra a kérdésre, hogy a kiadatási ügyben volt-e titkos megállapodás az azeriekkel, a kormányfő azt válaszolta: “ez egy demokratikus európai állam. A nemzetközi jog szabályait nem titkos megállapodások szerint alakítják, hanem ahogyan azok írva vannak, nyilvánosan”.
Magyarország pénteken adta ki Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Ramil Sahib Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek, őrnaggyá léptettek elő, új lakást adtak neki, és visszamenőleg kifizették a bérét. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap Jerevánban bejelentette, hogy országa megszakítja a diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal.
Vasárnap Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hivatalába kérette és diplomáciai jegyzéket nyújtott át Vilayat Guliyevnek, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, tájékoztatva őt, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését az örmény katonatársa meggyilkolása miatt elítélt azeri férfi kiadatása ügyében.
„Nagyon komoly okok vezethettek Ramil Safarov azeri tiszt kiadatásához”
„A Safarov szabadságának ára” címmel a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap írása úgy vélte: igen jelentős okok állhatnak annak hátterében, hogy a magyar hatóságok ilyen lépésre szánták el magukat, nem számolva a hazai ellenzék, valamint a Nyugat élesen negatív reagálásával és a nemzetközi szinten hatékonyan lobbizó, a viág számos országában élő örmény diaszpóra valószínűsíthető ellenállásával.
Az azeri katonatiszt kegyelemben részesítését és szabadon engedését úgy az újság úgy értékelte: “Ilham Aliyev azeri államfő azt jelezte, hogy nincs szüksége senkire, és azt demonstrálta, hogy egyes kérdésekben kész a nemzetközi közösségre tekintet nélkül cselekedni”.
“Azerbajdzsán vezetésének, – amely az ellenzék aktivizálódása miatt kezdi kissé kényelmetlenül érezni magát – a jövő évi választások előtt nem rossz adu került a kezébe a lakosság nacionalista szellemiségű részével való játszmában”- írta a kommentátor.
A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap hétfői száma szerint Magyarországnak az azeri baltás gyilkos kiadatása miatt problémái lehetnek az elsősorban az Egyesült Államokban és Franciaországban befolyásos nemzetközi örmény lobbival.
A lengyel lap Sztepán Grigoriján volt diplomatát, a jereváni Globalizációs és Fejlődési Központ vezetőjét is megszólaltatta, aki szerint “Magyarország hatalmas hibát követett el”, mert “formálisan joga volt a kiadatáshoz”, de nem volt előrelátó a döntés következményeinek ügyében.
