Hoffmann Rózsa „A tanév itt kezdődik” címmel tartott tanácskozáson emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb újdonság, hogy szeptembertől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon kötelező lesz megszervezni a mindennapos testnevelést. Az oktatási államtitkár azt kérte az intézményvezetőktől, ezek az órák ne maradjanak el; ezt ellenőrizni is fogják a gyerekek érdekében. Ahol nincs elegendő kapacitás, ott a helyi sportlétesítményekkel kell együttműködni – mondta.
Később sajtótájékoztatón arra is emlékeztetett, hogy eddig is minden iskolában volt heti 2-3 testnevelés óra, most csak ezt kell megemelni heti 5-re. Mint mondta, a gyerekek aggasztó egészségügyi és mentális állapota miatt nem várhattak arra a mindennapos testnevelés bevezetésével, hogy minden iskolának legyen uszodája, tornacsarnoka. Tornaterem építésére egyébként uniós forrásból 12 milliárd forintos program indul. Olyan program előkészítése is elkezdődött – tette hozzá –, hogy az iskolatanszerek, az ingyen tankönyv mellett a tornaszereket is ingyen kapják a rászoruló diákok az államtól.
Tanfelügyelet: mindenki várja
Hoffmann elmondta, hogy a most induló tanévben megkezdődik a külső szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet visszaállításának előkészítése is, egyelőre kipróbálási szakaszban. Kifejtette, hogy a tanfelügyelet visszaállításáról széles szakmai konszenzus alakult ki. Az új rendszer 2013-tól a pedagógus életpályamodellel együtt már „teljes üzemmódban” működik majd – jelezte.
Hoffmann Rózsa – Fotó: MTI / Soós Lajos
A tanév feladatai közé sorolta a közösségi munkára való felkészülést. Bár a törvény ezt csak 2016-tól teszi az érettségi feltételévé, de „bölcsen teszi az az iskola, amelyik már ráhangolódik a programra” – mondta. Az őszi hónapokra hárul a tankerületi igazgatóságok megszervezése – jelezte, hozzátéve: ebben az időszakban várhatók az önkormányzati döntések arról, hogy a 3 ezer lakosnál kisebb települések akarják-e működtetni az intézményeket. Ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy ha egy ennél nagyobb település úgy kívánja, átadhassa az iskola működtetését az államnak.
Az állami fenntartásba vételt ugyanakkor igyekeznek úgy előkészíteni, hogy ebből a gyerekek és a tanárok ne vegyenek észre semmit – közölte, hangsúlyozva: a szülők szabad iskolaválasztását a törvény nem korlátozza. Hoffmann Rózsa szerint egyébként nem kerül többe az állami fenntartás, mint a jelenlegi, önkormányzatiságra épülő rendszer.
Januártól fel kell gyorsítani a pedagógiai programok és tantervek átdolgozását – fűzte hozzá Hoffmann Rózsa, jelezve: a tartalmi szabályozás alapján új tankönyvek jelennek meg, felmenő rendszerben. Kérdésre válaszolva a tanácskozás szünetében elmondta: az utolsó simításokat végzik a kerettanterveken, amelyek szeptemberben biztosan megjelennek.
Hoffmann Rózsa a mintegy 1600 résztvevő előtt az új oktatási törvények megalkotását felidézve kiemelte: a cél a megújulás, a minőség javítása, a versenyképesség biztosítása, valamint a nemzeti középosztály megerősödése, a leszakadó rétegek felemelése és az igazságosság.
Nyugodt tanévkezdés
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár kitért arra, hogy szeptembertől lép életbe a tankötelezettség 16 éves felső korhatára, majd januártól hatályos az intézményvezetők kinevezésének új rendje. Az intézmények állami fenntartásba vételéről azt mondta: azok tulajdonjoga a helyi önkormányzatoknál marad, azaz „az iskola helyi iskola marad”. Kitért arra is, az ősz folyamán „átmeneti törvényi szabályozásra” lehet számítani, amely kezeli a kistérségi és a többcélú intézmények helyzetét. Gloviczki egyébként kivetített egy, az apokalipszist ábrázoló képet, amely pirossal át volt húzva. Ezzel próbálta érzékeltetni, hogy az új tanév kezdetén nem várható még az utolsó ítélet eljövetele. Mint mondta, egy hagyományos tanév kezdődik, amelyhez minden szükséges jogszabály rendelkezésre áll.
Jövő szeptembertől hatályosak a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek szabályozási elemei, megváltozik a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fogalmi meghatározása. A tankönyvellátás változásai, a tankönyvek ingyenessé válása szintén 2013 szeptemberétől várható, és ekkor indulnak el a közoktatási Híd-programok – sorolta.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke arról beszélt, hogy a közoktatásban az ellenőrzési rendszer jelenleg „tetszhalott állapotban van”. Egy korábban működő mechanizmust szeretnének megújítani, visszailleszteni a közoktatás rendszerébe – közölte. A változások szakmai okai között említette, hogy nincs egységes szemlélet a szakmai értékelésnél, ellenőrzésnél.
Újdonság lesz az országos pedagógiai ellenőrzés: ez ötévente ismétlődő vizsgálat lesz, és minden köznevelési feladatot ellátó intézményre, vezetőjére, az ott dolgozókra vonatkozik majd. Az alapvető cél, hogy a pedagógus érdemi, szakmai visszajelzést kapjon a munkájáról – jelezte az OH elnöke, aki megjegyezte: a rendszert uniós források bevonásával dolgozzák ki.
