Bár a szokatlanul meleg idő miatt a kígyók a korábbi évekhez képest 1-2 héttel hamarabb hozták világra utódaikat, úgy tűnik azonban, a hőség nem viselte meg az amúgy nagyon érzékeny hüllőket. Az átlagos alomméret, hasonlóan a korábbi évekhez, 11 volt, a legtermékenyebb nőstény, amely 2008-ban már a tenyészprogramban született, 22 kis viperát hozott világra. A program munkatársai immár negyedik éve szervezik meg a Rákosi Vipera Napját minden szeptember első szombatján, amely az idén pont elsejére esik. Aki többet szeretne megtudni Magyarország eme rejtőzködő életmódú mérgeskígyójáról, látogasson ki a hét hazai állatkert és vadaspark valamelyikébe, és ismerje meg Magyarország legveszélyeztetettebb gerincesét.
A „viperás” standok a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Budakeszi Vadasparkban, a Tropicariumban, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban, a Kecskeméti Vadaskertben és a győri Xantus János Állatkertben várják a látogatókat, valamennyi korosztályból. Az érdeklődök megtudhatják, hogy melyek azok a könnyen azonosítható morfológiai jegyek, amelyek alapján megkülönböztethetjük a viperákat az ártalmatlan siklóktól. A program munkatársai igyekeznek eloszlatni a mérgeskígyókkal kapcsolatos tévhiteket is. A rákosi vipera sem véletlenül szorul rá az emberi segítségre, miután a múlt században az intenzív mezőgazdálkodás, élőhelyeinek eltűnése és a szándékos pusztítás a kihalás szélére sodorta, pedig a mérgeskígyók éppen olyan fontos részei a hazai faunának, mint a közkedvelt állatfajok.
Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a „legkiemeltebb” kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 millió forint. A jelenlegi populációk mindössze Magyarország két területén: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn.
