Az Ipsos augusztus közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása szerint a Fidesznek 1 százalékponttal emelkedett a támogatottsága, így jelenleg a választókorú népesség 17 százaléka – nagyjából 1,4 millió ember – áll a kormánypárt mögött. Az MSZP maradt azon a szinten, ahol egy hónapja is elhelyezkedett: 14 százaléknyian, körülbelül 1,1 millióan sorakoznak fel mögéjük. A Jobbik 2 százalékpontos veszteséget szenvedett el, jelenleg 8 százalékos, bő hatszázezres a tábora. Az LMP támogatottságának nyár közepén tapasztalt 2 százalékpontos csökkenéshez újabb 1 százalékpont társult, az ökopártot ezúttal a választásra jogosultak 3 százaléka preferálja, így bő negyedmillió híve van. A DK-t ezúttal is a szokásos arányban, 2 százaléknyian, nagyjából 150 ezren támogatják.
A nyári hónapokban folyamatosan nőtt a pártoktól távolságot tartók aránya: a júniusi 49 százalékról előbb 51 százalékra, majd most 53 százalékra – állapította meg az Ipsos, jelezve: ez azt is jelenti, hogy ma Magyarországon 4,2 millió választópolgárnak annyira nem fontos a politika, hogy valamely párt támogatójává váljon. Ezzel szoros összefüggésben a részvételüket biztosra ígérő és pártot is választók aránya 30 százalék, tehát továbbra is kifejezetten alacsony. Ezért az Ipsos arra hívja fel a figyelmet, hogy a korábbi és mostani adatokból csak mértéktartó következtetéseket lehet levonni.
A nyár elején a választókorú népesség enyhe aktivizálódását, a pártok iránti érdeklődés növekedését tapasztalta az Ipsos, de – tették hozzá – ezek csak ideiglenes folyamatoknak bizonyultak. A politikai szervezetekhez nem kapcsolódó csoport három részből áll: a lakosság egynegyedét kitevő tényleges bizonytalanokból, akik nem tudnak dönteni a pártok között; a népesség 22 százalékára jellemző passzívakból, akik mereven elzárkóznak attól, hogy elmenjenek szavazni; a 6 százaléknyi rejtőzködőből, akik nagy valószínűséggel voksolnának, de kedvenc pártjukat titkolják.
A bizonytalanság, illetve a passzivitás lényegében ugyanazokban a társadalmi rétegekben – az alacsony iskolázottságúak, a szakképesítés nélkül dolgozók, a munkanélküliek valamint a kis lélekszámú településeken élők körében – domináns választói magatartás. A pártszimpátia eltitkolása a diplomások, a szellemi munkát végzők között elterjedtebb jelenség, mint más rétegekben – áll a cég elemzésében.
“A választókorú népesség néhány csoportjáról kijelenthetjük, hogy a tartós politikai érdektelenség állapotába dermedt, abból kitörni már több mint egy éve nem tud, nem akar” – állapítja meg az Ipsos, kitérve arra, hogy a munkanélküliek háromnegyede, a szakképzetlenek héttizede, az alapfokú végzettségűek, a 2000 főnél kisebb lakosságszámmal rendelkező falvak lakóinak kétharmada, az észak-alföldi régió lakóinak hattizede nagyon messze került a pártoktól és a politikusoktól. Nincsen kedvelt pártjuk, nem mutatnak aktivitást, nem figyelik a közéleti híreket, elégedetlenek kormánnyal és ellenzékkel, rossz irányúnak látják az országban zajló folyamatokat – tapasztalta az Ipsos.
Az intézet legfrissebb közlésében jelzi, hogy a választások óta a Fidesz vezeti a pártok támogatottsági rangsorát, bár előnye sokkal kisebb lett. Az olló záródása azonban nem tette kishitűvé a kormánypárt híveit: kilenctizedük biztos abban, hogy egy mostani választást is megnyernének – mutat rá az Ipsos.
Szerintük azzal, hogy a szocialisták támogatottsága közelebb került a Fideszéhez, híveik egy részének nagyobb lett az önbizalma. Az MSZP-sek háromtizede tartja esélyesnek pártját egy mostani választási megnyerésére, a Fideszt 35 százalékuk tekinti potenciális nyertesnek, míg a többiek nem tudtak prognózist állítani. A szocialista párt hívei közül leginkább az 50 év felettiek prognosztizálják azt, hogy egy aktuális választás nyertesei lehetnének – négytizedük él ezzel a feltételezéssel.
Az LMP a nyár elején csúcsra ért, a választások óta legmagasabb támogatottsággal, 6 százalékkal rendelkezett. Ezt a kedvező pozíciót nem tudta stabilizálni a párt, visszaesett: tábora jelenleg 3 százalékos – olvasható az Ipsos tájékoztatásában, amely szerint a legnagyobb veszteségeket a szavazói derékhadat jelentő fővárosiak, valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek körében szenvedték el. Ezekben a csoportokban 10 százalék feletti támogatói aránnyal a harmadik legerősebb pártnak számított, most viszont 5 százalék körüli arányokkal visszacsúszott a negyedik helyre, a Jobbik egy kicsivel megelőzi őket ezekben a rétegekben is.
Semmi jel nem utal arra, hogy a távozó LMP-sek feltűntek volna valamely más pártnál. Ugyanaz a sorsuk, mint más elpártolóknak: a politikától távolabb keresnek ideiglenes vagy tartós menedéket – zárul az összegzés.
A 2012. augusztus 12-19-ei adatfelvétel során 1500 főt kérdeztek meg, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. A közvélemény-kutatás során kapott adatok ennél a mintánál legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztek volna az országban – közölte az Ipsos.
