A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese,Tóth Sándor közlése szerint a sekély víz – bár okoz néhány “kisebb kellemetlenséget”, nem akadályozza a fürdőzést, a sportolást és a hajózást sem, bár a nagyobb merülésű hajók vezetése fokozott figyelmet igényel, s előfordul, hogy a tónak azokon a részein, ahol alacsonyabb a vízmélység, elakadt néhány nagyobb vitorlás.
A műszaki igazgatóhelyettes a “kellemetlenségek” között említette, hogy a sekély vízállás miatt a kikötőkből ki,- illetve oda beálló hajók a szokottnál jobban felkavarják a tómeder iszapját, továbbá, hogy a strandolók is “rövidebb úton”, gyorsabban érnek el a tónak ahhoz a részéhez, amit lágy iszap borít. Ezen a szakaszon azonban úszva gyorsan át lehet “kelni”.
A tó növényzetére – elsősorban a nádállományra – kedvező hatással van a sekély vízállás, a vízszintingadozás ugyanis általában felfrissítheti a nádasokat. A halak és a tó szárnyas lakói – a vízi madarak- sem sínylették meg, hogy kevesebb a víz a tóban.
A tó vízszintjének a szabályozási minimum alá csökkenése annak ellenére következett be, hogy tavasszal – április 3-tól, május 14-ig – a tározókból 4,7 millió köbméter vizet engedtek a Velencei-tóba. Kevésbé aszályos időben ez a mennyiség 20 centiméterrel emelte volna meg a tó akkori vízszintjét, a korán jött meleg hatására megnőtt párolgás miatt viszont csak 10 centiméteres volt a vízszint növekedése.
Mivel a tavaszi és az eddigi nyári hónapok átlaghőmérséklete 1,5-3 Celsius-fokkal melegebb volt a más években megszokottnál, ezért a párolgás mértéke mindeddig nem mérséklődött, s éves szinten elérheti akár a 800 millimétert is. Nem kedvez a vízszint emelkedésének az sem, hogy mind tavaly, mind az idei esztendő eddigi szakaszában kevés volt csapadék – mondta a vízügyi szakember. Tóth Sándor szerint a Velencei-tóban nem példanélküli az alacsony vízállás – volt idő, amikor a tó “kiszáradásától” is tartottak – de az aszályos és csapadékos évek váltakozásával általában pozitívan alakul a tó vízháztartása.
