A városba érkező turisták többsége már úgy osztja be a Belváros megtekintésére szánt idejét, hogy amikor a kürtös jelzi a nyolctagú királyi menet jöttét, ők már a Kossuth-udvarban legyenek. A Kovács Jenő órásmester által már a nyolcvanas években megálmodott és tíz évvel ezelőtt megvalósított Órajáték a koronázóváros kedvelt látványossága lett. A jubileum alkalmából – pontosan az egykori avatás 10. évfordulójának napján – ünnepséget szerveztek az Órajátéknál.
2002 nyarán került fel a Kossuth utcai kétszáz éves műemléképület falára a pontos időt, napszakot és a hónap csillagképét mutató zenélő, figurás órajáték. A különleges, Magyarországon egyedülálló szerkezetet már a nyolcvanas években szerette volna megvalósítani a fehérvári órásmester, ám az ennek helyet adó épületrész megvásárlására és felújítására végül 2000-ben került sor.
A szép belső udvarhoz jól illik az Órajáték és épülete, amelyek Kovács Jenő, Ecsedi Mária és Schulz István tervei alapján készültek. A figurákat Diós Tibor kovácsmester készítette el acéllemezből, míg a kerámiaházikót Korompai Péter keramikus alkotta. Az óra és a vezérlőszerkezete Kovács Jenő órásmester munkája, a harangokat pedig Németországban vásárolták.
„Egy város és az ott élő emberek életében nagyon fontos, hogy legyenek szerethető terek, amelyekhez történetek tartoznak. Az órajáték tíz évvel ezelőtti indításakor elindult ennek a kis udvarnak a fejlődése is. A történelmi órajáték ma már nemcsak látványosság. Példát mutat nekünk egy emberről, aki tett a közösségért, Székesfehérvárért.” dr. Cser-Palkovics András köszönetetét fejezte ki az órásmesternek és az alkotóknak, és külön megköszönte a Kossuth-udvarban élőknek, hogy szeretettel gondozzák a teret, szépítik a környezetüket.
Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta: „Az eltelt egy évtizedben szépen beleilleszkedett a turisztikai látványosságok sorába az Órajáték, ami ma már nemcsak a dicső történelmi múltat idézi, hanem erősíti a fiatalok kötődését a városhoz. Idén első alkalommal az Órajátéknál is összegyűltek a végzős diákok képviselői, hiszen májusban a ballagáshoz illő figurákkal és dallammal köszöntik a Kossuth udvarba érkezőket. Szeretnénk ezzel a kezdeményezéssel mi is hagyományt teremteni.”
Tíz évvel ezelőtt az Órajáték a nyolctagú királyi menettel indult, majd rá három évre egy második pályával bővült a szerkezet, amely így teljessé vált. Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. A történelmi alakok először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd a város templomaiban egyszerre megkonduló déli harangszó után láthatjuk őket ismét. Ezt követően kétóránként, délután kettő, négy és hat órakor vonulnak fel a királyi alakok.
Kovács Jenő órásmester az ünnepi pillanatokban felidézte az elmúlt évtizedek eseményeit, az Órajáték megálmodásától, a tervezésen át a megvalósításig. Szólt az összefogásról, hiszen tíz évvel ezelőtt több vállalkozó, alapítvány és a város közös munkájaként valósult meg ez a Belvárosi látványosság és nyílt lehetőség a bővítésére is. Az óraszerkezet épületében 2009-ben nyílt meg Kovács Jenő gyűjteményéből az az Óramúzeum, amelyben több mint kétszázötven időmérő látható.
A Történelmi Órajáték fennállásnak tizedik évfordulóján rendezett ünnepség keretében az érdeklődők megtekinthették az Óramúzeumot Kovács Jenő órásmester tárlatvezetésével.
