Júliusban az elmúlt egy év legalacsonyabb választási aktivitását mérte a Tárki. Az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás alapján júliusban az előző hónaphoz képest lényegében nem változott a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága.
Érdekesség ugyanakkor, hogy míg májusban a kormánypártok és a szocialisták támogatottsága az elmúlt években nem tapasztalt szinten közelítette meg egymást, addig az előző két hónap során újra nőtt a különbség a két párt támogatottsága között, ami mögött az MSZP támogatottságának kismértékű csökkenése és a Fidesz-KDNP-vel szimpatizálók részesedésének stagnálása áll.
A többi parlamenti párt támogatottsága szintén változatlan. Ugyanakkor továbbra se a pártok szimpatizánsai, hanem a pártok közül választani nem tudó vagy a szimpátiáját el nem áruló választópolgárok alkotják a legjelentősebb csoportot, sőt arányuk az elmúlt hónapban még kissé nőtt is, így a bizonytalan és titkolózó választók aránya újra a csúcson van.
A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül június után júliusban is 18 százalék, míg az MSZP-é 14-ről 12 százalékra változott. A pártpreferenciájukat tekintve bizonytalanok vagy azt el nem árulók aránya viszont 48-ról 52 százalékra nőtt az elmúlt egy hónap alatt.
A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 36-ról 38 százalékra, az MSZP-é pedig 27 százalékról 25-re módosult.
A többi parlamenti párt népszerűsége is lényegében változatlan: júniusban a Jobbik a teljes népesség 11 százalékának bizalmát élvezte, ami júliusban 10 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 22 százalékos a támogatottságuk. Az LMP a teljes népességen belül júniusban és júliusban egyaránt 5 százalékot, a pártválasztók körében 10 százalékot ért el. A Demokratikus Koalíció szavazói a teljes népességen belül mindkét hónapban 2 százalékot, a pártválasztók körében pedig 3 százalékot tesznek ki.
