Az Országgyűlés tavaly az 555. évforduló tiszteletére a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította július 22-ét. A javaslatot fideszes és kereszténydemokrata politikusok nyújtottak be, ellenszavazat nélkül, a szocialista képviselők tartózkodása mellett fogadta el a Ház.
Budapesten díszsortűzzel, hajókötelék felvonulásával, Hunyadi János szobrának megkoszorúzásával emlékeznek. Az ünnepségek miatt a Lánchídon, a Clark Ádám téren, a Várba vezető Hunyadi János utcán forgalmi lezárás várható. A nándorfehérvári diadal belgrádi emlékhelyén koszorúz Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke.
Nézze meg a Budapesti rendezvényt! Kattintson a képre!
Fotó: Neményi Márton
Az 556 éves diadal
Törököt vertünk mi, magyarok. 556 éve ez elképzelhetetlennek tetszett, aztán mégis így lett. Az ország két részre szakadt Zsigmond király halála után. Az egyik fele V. Lászlót (csak 1453-ban foglalta el a trónt), a másik a lengyel Ulászlót látta volna a trónon. Hunyadi János kormányzó kihasználta a bizonytalanságot és a tettek mezejére lépett, magához ragadta a kezdeményezést, saját hadseregével és a délvidéki parasztok (köztük szerbek) 18 ezres tömegével vette fel a harcot a török ellen. Multimédiás összefoglaló a csatáról – itt megnézheted!
A támadás július 4-én indult, a várat Szilágyi Mihály védte. Hunyadi 14-én ért a várhoz. Július 21-én ledőlt a vár fala, a törökök bejutottak a vár közepébe, de akkor Hunyadi kinyitotta a várkapukat és a páncélos lovasokkal leverte a támadást. Dugovics Titusz is ekkor vesztett életét, amikor a mélybe rántotta a török zászlót kitűzni szándékozó ellenséget. A védők július 22-én törtek ki a várból, és verték szét a török hadakat. A győzelem mintegy 70 évre megállította az oszmánok európai terjeszkedését. A magyar táborban a csata után kitört a pestisjárvány, amely miatt Hunyadi is meghalt augusztus 11-én. A nyugati világ hősként ünnepelte a magyar és délvidéki szerb sereget, akik egy időre visszatartották a török támadásokat.
Akikért a harang szól
A dicsőséges csata emléke máig a mindennapok része, hiszen a déli harangszóval erre is emlékezünk. III. Callixtus pápa 1456 júniusában úgynevezett Imabullájában írta elő a déli harangszót az egész keresztény világra, hogy imához szólítsa a keresztényeket a magyar keresztes sereg nándorfehérvári győzelméért. A győzelem után a pápa módosított a rendeleten: Isten meghallgatta a könyörgést, ezért ezentúl a déli harangszó alatt elmondott imák legyenek a hála hangjai. A nándorfehérvári hősökre emlékszik a déli harangzúgás immár 556 éve.
