Az évek óta nagy sikerrel futó Szegedixie Gála idén július 29-én, vasárnap este héttől kezdődik az újszegedi Liget szabadtéri színpadán.
A fellépők közül Háló Pál, a Stroryville Jazz Band vezetője elmondta: idén szomorú aktualitást ad a gálának, hogy nemrég elhunyt a magyar származású Joe Murányi, akivel számos alkalommal turnéztak együtt, és a közös munkából lemez is született. Így a gála művészei úgy alakítják majd a repertoárjukat, hogy a legendás zenészre is emlékezzenek.
Háló Pál elmondása szerint újdonság lesz, hogy “szélesedik a zenei paletta”, nem csupán hagyományos dixieland muzsikát játszanak majd.
A gála sztárja a blues és a gospel afro-amerikai nagyasszonya, Janice Harrington. Az amerikai előadónő pályáját 1969-ben kezdte. Gospel- blues- és jazzénekes, de producerként és színészként is dolgozik. Szólókarrierje 1980-ban indult, miután Európába költözött. Többek közt olyan világsztárokkal dolgozott már együtt, mint Frank Sinatra, Sammy Davis, vagy Lionel Hampton.
Janice Harrington és a Storyville mellett a fellép még hagyományosan a Molnár Dixieland Band és egy csemegének ígérkező társaság, a Szekszárdi Jazz Orchestra, amely több mint egy tucat fúvóst tudhat magáénak. Háló Pál szerint a gála igazán színes és látványos lesz.
A dixieland, a blues és a gospel
A dixieland a jazz stílus legkorábbi változata, mely New Orleansban fejlődött ki, majd terjedt el Chicagoban és New Yorkban, a New Orleans-i bandáknak köszönhetően, a huszadik század elején. A dixieland többek közt a rézfúvós meneteket, a ragtime-t és a bluest ötvözi improvizációval. Míg hangszerelése és a zenekarok nagysága nagyon eltérő lehet, a “standard” hangszereket a trombita, a harsona és a klarinét adja benne, a kísérő ritmust pedig legalább kettő biztosítja a zongora, a gitár, a bendzsó, a dobok és a nagybőgő közül.
A blues egyszerre egy zenei forma és egy zenei műfaj, amely a 19. századi, Egyesült Államok, déli afro-amerikai közösségeitől ered, spirituális- és munkadalokból, kántálásokból és ritmikus elbeszélő-balladákból. Számos alműfaja létezik, a vidéki blues-tól kezdve a városi blues-ig.
A gospel az Amerikába hurcolt rabszolgáktól eredő irányzat, amely a keresztény hit érzelmektől áthatott zenei kifejezése.
