Aáry-Tamás Lajos 12. alkalommal adta közzé a hetekben az éves tevékenységéről szóló beszámolóját. Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához nagyjából ugyanannyi – 1400-1500 körüli – beadvány érkezett, mint a korábbi években, és az ügyek típusa sem változott. Az ombudsman ezeket a beadványokat kivizsgálta, majd ajánlást tett közzé a probléma megoldásáról, s – bár nem kötelező ezeket elfogadniuk a feleknek – több mint 98 százalékban el is fogadták azokat.
Aáry-Tamás Lajos a kötet bemutatóján hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az iskolai agresszió tanár-diák, diák-diák és tanár-szülő viszonylatban egyaránt előfordult, de ezek száma nem nőtt 2011-ben. Szokás szerint a beszámoló legvaskosabb fejezete a személyi szabadságból eredő jogokkal, azon belül az emberi méltósághoz való joggal kapcsolatos. Ezen belül is sok konkrét ügyet ír le a tanulók testi fenyítésével, illetve a pedagógusok bántalmazásával kapcsolatban. Ezek az ügyek többségükben azzal záródtak, hogy az intézményvezetők kivizsgálták az eseményeket, és megtették a szükséges intézkedéseket.
| Iskolajogi esetek |
| Az egyik szülői panasz szerint a pedagógus a gyermekét fülénél fogva kirángatta a padból, térdre kényszerítette, és arra utasította, hogy a tábla előtt – ahol már egy másik osztálytársa is tartózkodott hasonló tartásban – kezeit felemelve üljön a sarkára. Így akarta fegyelmezni a gyerekeket. Kiderült, a tanuló valóban részt vett rendbontásban, a tanár pedig ezért valóban a sarokba küldte, és fülön csípte. Az intézményvezető nyilatkozata szerint a pedagógus írásbeli figyelmeztetésben részesült az eset kapcsán. Felhívta a figyelmét a gyermekek jogaira, a pedagógusok kötelezettségeire, valamint kötelezően ajánlotta neki az intézményben megrendezésre kerülő módszertani továbbképzésen való részvételt. |
.
Az ombudsmani beszámoló arra is felhívja a figyelmet, hogy a többi oktatási szereplőhöz hasonlóan a pedagógusokat is megilleti az emberi méltósághoz és személyiségi jogaik védelméhez való jog. A még most is hatályban lévő közoktatási törvényben is – minden ellenkező híresztelés ellenére – benne van, hogy a tanuló és a szülő is köteles az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani.
| Iskolajogi esetek |
| Egy szülő állítása szerint az intézmény egyik pedagógusa a tanórán bántalmazta kilencedikes fiát, többször megütötte és rugdosta. Ezt követően fia visszaütött. Az intézményvezető arról tájékoztatatta az ombudsmant, hogy a tanuló jó eszű, értelmes gyermek, azonban a magatartása elfogadhatatlan. A tanuló magatartásával kapcsolatos problémákat az igazgatónő állítása szerint többször jelezte a szülő felé, azonban változás nem történt. Az igazgatónő, amint az incidens tudomására jutott, haladéktalanul megkezdte az eset kivizsgálását, ennek keretében meghallgatta az érintett tanárt és diákot, valamint az igazgatóhelyettest. Másnap az incidenskor jelenlévő diákok, a szaktanár és az ügyeletes igazgatóhelyettes is leírták, mi történt. Kiderült, hogy az érintett pedagógus nem ütötte meg a tanulót. A szaktanár pusztán felszólította a tanulót, hogy hagyja el az osztálytermet, és mikor ez nem történt meg, a nyakánál fogva tolta ki a diákot a teremből. E magatartással az igazgatónő nem értett egyet, a pedagógust elmarasztalta tettéért. Az viszont bebizonyosodott, hogy a tanuló megütötte a pedagógust, azért az oktatási biztos felhívta az intézményvezető figyelmét arra, hogy ez nem maradhat jogkövetkezmény nélkül, a diák ellen fegyelmi eljárás lefolytatásának lett volna helye. A fentiekkel összefüggésben tájékoztatták az intézményvezetőt, hogy ha úgy ítéli meg, hogy a tanuló magatartásproblémáinak kezelése túlmutat az intézményben dolgozó pedagógusok kompetenciáján, úgy kérheti az illetékes nevelési tanácsadó segítségét. |
A bántalmazásokkal összefüggő beadványok másik nagy csoportját a tanulók közötti konfliktusok képezik. Az iskolákban előforduló tanulói bántalmazások esetén – mint a beszámolóban olvasható – mindig felmerül az intézmény felügyeleti kötelezettségének kérdése. A tanulók egészségét és biztonságát minden veszélyeztető tényezővel szemben védenie kell az iskolának, pedagógusoknak. Az erőszakoskodás a bántalmazó tanulóknál fegyelmező intézkedésekkel, fegyelmi eljárás megindításával járhat. Az oktatási biztos ugyanakkor hozzáteszi, hogy az iskolai erőszak kezelésében a pedagógusok gyakran érzik tanácstalannak magukat, mivel úgy látják, a rendelkezésükre álló pedagógiai eszközök nem elegendőek a megoldáshoz.
Évek óta jelzi Aáry-Tamás Lajos, hogy a tágabb értelemben vett erőszak olyan jelenség, amely túlmutat az iskolán, pusztán az iskolai keretek között nem lehet sikeresen küzdeni ellene. A pedagógusok hatásköre véges, nem tudnak és nem is szükséges mindent nekik megoldani. Az iskoláknak meg kellene találni azokat a partnereket – gyermekjóléti szolgálat, gyermekpszichológus, a rendőrség fiatalkorúakkal foglalkozó szakértője, az ügyész, a börtönparancsnok, a kriminológus, a családsegítő, a nevelési tanácsadó, a helyi önkormányzat oktatási bizottságának tagja vagy a jogvédő civil szervezetek önkéntesei stb. –, akik a konfliktusok feloldásában szerepet vállalhatnak.
| Iskolajogi esetek |
| Egy szülő azzal kapcsolatban fordult az ombudsmanhoz, hogy gyermekét tanára bántalmazta, hátba verte egy teniszütővel, mert a tanárnő többszöri utasítására a tanuló nem tett rendet. A tanárnő elismerte tettét, amiért elnézést kért, magtartását a tanuló viselkedésével magyarázta. A szülő elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja a pedagógus magatartását, különös tekintettel arra, hogy gyermeke sajátos nevelési igényű, ezért eleve nagyobb figyelmet, türelmet, megértést igényel. Az intézményvezető az eset kapcsán felszólította a pedagógust, a jövőben kerülje az ilyenfajta fegyelmezést, a tanítónő azonnal elismerte hibáját, és bocsánatot kért a tanulótól. |
„Meggyőződésünk, hogy a helyi összefogás teremtheti meg annak az esélyét, hogy találjunk összetett, ugyanakkor jó megoldásokat a kérdéskör kezelésére. Be kell látni ugyanis, hogy együttműködés hiányában minden gyermekkel foglalkozó szakember magára marad, és nem tud időben intézkedni a helyzet békés feloldására” – szögezi le az oktatási biztos.
Aáry-Tamás Lajos azt is jelezte, hogy az új köznevelési törvény kapcsán várhatóan új problémák vetődhetnek majd fel. Több lehetséges konfliktushelyzetre kell felkészülni, különösen az állami fenntartásba vétel, a tankötelezettség korhatárának csökkentése, illetve az egész napos iskola bevezetése kapcsán.
