Rengeteg benyújtott javaslattal fogadta el a parlament a közoktatási törvény módosítását. A változtatás szükségességét a kormánypártok azzal indokolták, hogy miután az óvodák kivételével jövő év elejétől a közoktatási feladatellátás állami kézbe kerül, szabályozni kell: milyen feladatokat lát el a fenntartó állam és milyeneket az önkormányzat. Az új törvénynek azonban vannak olyan passzusai, melyek már szeptemberben döntési helyzetbe hozzák az érintetteket, úgy hogy közben a tanév már megkezdődik.
Döntési helyzet tanév közben
A módosított jogszabály egyik fontos eleme ugyanis azt rögzíti: a háromezer lakosúnál nagyobb településeken a szakképző iskolák kivételével a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a köznevelési intézmények működtetéséről, amely alól csak akkor mentesülnek, ha azt anyagi okokból nem tudják ellátni. Az iskolák működtetésével kapcsolatos álláspontjukról szeptember végéig kell kinyilvánítaniuk szándékukat az önkormányzatoknak, a döntést pedig október végéig kell meghozniuk.
Mindez Szegeden összesen több mint 29 ezer négyszáz diákot, általános és középiskolásokat, több mint ezernyolcszáz pedagógust, mintegy félezer őket segítő alkalmazottat, 27 intézményt és egy hat telephellyel rendelkező kollégiumot érint – közölte az adatokat a Szeged24 kérdésére Kardos János, az önkormányzat Oktatási, Kulturális és Sportirodájának vezetője.
Aggályok
A Pedagógusok Szakszervezetének országos elnöke ezzel kapcsolatban a Szeged24-nek “rendkívül aggályosnak” nevezte, hogy a törvény ezen passzusa pár hét múlva hatályba lép, miközben nincsenek meg hozzá a végrehajtását szolgáló rendeletek.
Ahogy arról korábban beszámoltunk: többek közt ugyanezt kifogásolta a költségvetési vita kapcsán Szeged polgármestere is. Botka László a Szeged24-nek azt mondta: ahhoz hogy az államosított közoktatás működni is tudjon, legalább húsz kormány- illetve miniszteri rendelet kellene, ezek hiányában azonban a közoktatásban teljes a bizonytalanság. “Egyelőre csak azt tudjuk, hogy szeptembertől mit kell tanulni a diákokoknak, de hogy ki tanítja majd őket, kinek mi lesz a felelőssége és ki hogyan finanszírozza mindezt, arról fogalmunk sincsen” -fogalmazott a polgármester.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a módosítás után sem lettek okosabbak az önkormányzatok ezekben a kérdésekben. Galló Istvánné szerint továbbra is kérdéses, hogy például mi lesz azokkal a “nem steril” szakképző intézményekkel, amelyekben gimnázium is van, és a pedagógusok egy része “átfedve”, itt is ott is tanít.
Tisztázatlan a Pedagógiai Szolgáltató Központok (PSZK) és a nevelési tanácsadók sorsa is, amelyek “szeptembertől jogilag nem léteznek, a valóságban azonban igen” – folytatta a szakszervezeti elnök, aki szerint a kistelepülési többcélú intézmények és az eddig több önkormányzat által közösen működtetett kistérségi iskolák is bizonytalanságban maradtak.
Galló Istvánné szerint külön aggodalomra ad okot, hogy az iskolák vezetői a végrehajtási rendelkezések híján fel tudnak-e készülni a nyakukon lévő tanévkezdésre, amikor még azt sem tudják pontosan, hogy milyen tankönyvekből rendelhetnek vagy milyen munkáltatói joguk lesz.
A szakszervezeti elnök az önkormányzatokat sem irigyli, amelyeknek szerinte arról kell dönteniük a tanév közben, hogy van-e fedezetük oktatási intézményeik működtetésére, illetve arról, hogy érdemes-e befizetni ezek rezsiköltségeit, ha szakmailag semmilyen beleszólásuk sincsen iskoláik ügyeibe.
Galló Istvánné szerint ez nem csupán az önkormányzatok, az ország költségvetését is befolyásolja. ” Ad abszurdum, mi van ha mind a 2700 önkormányzat úgy dönt, hogy nem vállalja az oktatási intézmények üzemeltetését, bedől az állami költségvetés?” – tette fel a kérdést a szakszervezeti vezető. Galló Istvánné közölte azt is: Áder János köztársasági elnökhöz fordult, hogy ne írja alá a módosított jogszabályt, hanem küldje azt meg az Alkotmánybíróságnak, és az illetékes Balog Zoltán minisztertől is egyeztetést kért.
