A kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált – állítja az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
A Velencei Bizottság (VB) aggályaira a kormány „válasza helyenként cinikus hangvételű, másutt semmitmondó, számos kritikára pedig egyáltalán nem reagál”. A kabinet válaszát közzé sem tette – írják a civilek, akik szerint a közvéleménynek joga van megismerni az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőinek a jogállamiság Magyarországot érintő kérdéseiről kialakított álláspontját.
A három szervezet ezért lefordította a VB szóban forgó véleményeit, továbbá mindkét sarkalatos törvény kapcsán kommentárral ellátott rövid összefoglalót készített a véleményekről és a kormány reakciójáról. A civilek összességében azt állapították meg, hogy a kormányról leperegtek a Velencei Bizottság kritikái.
A Velencei Bizottság vélhetően más jogszabályokat is véleményez, ősszel pedig eldől, indít-e az Európa Tanács monitoring eljárást a magyarországi jogállamiság helyzetét érintő aggályok miatt, amelyek csak súlyosbodtak az utóbbi időben. Erre reagálva Szijjártó Péter azt mondta, hogy Magyarország szívesen fogad bármilyen monitoringeljárást, büszkén ad számot az elmúlt két évben elért eredményekről.
A Miniszterelnökség külügyi és külgazdaságért felelős államtitkára közölte, az új alaptörvény, valamint az elmúlt két évben alkotott valamennyi kétharmados és feles törvény kiállja az európaiság próbáját. Andrew Cutting, az Európa Tanács brüsszeli irodájának szóvivője előzőleg megerősítette: a szervezet valószínűleg a parlamenti közgyűlés októberi ülésszakán dönt arról, induljon-e eljárás Magyarország ellen egyes kifogásolt jogszabályok miatt.
Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára korábban emlékeztetett rá, hogy az Európa Tanács eddig csak a keleti bővítés viszonylag későbbi szakaszában csatlakozott államok – a szovjet utódállamok és a balkáni országok – esetében indított monitoring eljárást, a csatlakozás idején. Arra még nem volt példa, hogy egy már ET-taggá fogadott országgal szemben utólag léptettek volna érvénybe ilyen ellenőrző-megfigyelő, helyszíni intézkedést.
