A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz (62 év) igazítását az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet már több korábbi ülésén is megvitatta a testület, július 16-án pedig várhatóan döntés születik.
Az idén a mintegy 2900 fős bírói karból 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy az idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt.
A korhatár idei leszállítása többségében a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy hetven bírájának pedig a harmadát.
