Háború, diktatúra, hatalom – többek közt ezeket a témákat feszegeti a The Hardcore Machine című darab, melyet Bertolt Brecht Buckowi elégiák című versei nyomán készített közösen a szegedi MASZK Egyesület és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház. A színpadi mű zajos, telt házas előadásokat hozott a brazíliai Sao José do Rio Preto-ban, a most zárult Festival International de Teatro-n. (FIT) Az előadást a szabadkai társulat Magyarországon is legendás alakja, a számos díjjal kitüntetett Urbán András rendezte és Balog József, a MASZK elnöke menedzselte.
Bravózás
“Mi játszottunk a legtöbbet, hat előadást tartottunk, összesen nagyjából kétezer nézővel, telt házakkal, a közönség felállva bravózott, ami ott a legnagyobb elismerés” – számolt be a Szeged24-nek Balog József, aki hétvégén érkezett haza Szegedre. A The Hardcore Machine még 2007-ben készült a BIPOLAR nevű német-magyar kulturális projekt támogatásával, az ősbemutatója is Berlinben volt, még abban az évben. “Az előadás utána számos helyen megfordult a világban, díjat is nyert, aztán az idei FIT egyik válogatója, DVD-n látta, és meghívott bennünket a brazíliai fesztiválra. A Sao José do Rio Preto-i seregszemle Dél-Amerika egyik legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja, ahol egyedül mi voltunk magyarok. Magyarul játszottunk, portugál felirattal” – magyarázta a MASZK elnöke.
Ilyet se pipáltak még
Sao José do Rio Preto egy négy és félszáz ezres város. A kilenc napos nemzetközi fesztiválnak több mint egy millió dolláros volt költségvetése, 18 helyszínen, több mint száz program zajlott, 15 országból érkezett művészekkel. “Brazíliában egészen más szerepet tölt be a színház mint nálunk, megbecsült anyagilag és szakmailag: a fesztivál egyik helyszíne például egy három éve épült, jól felszerelt befogadó színház volt, de egy kávépörkölő gyárat is átalakítottak színházzá. Ilyeneket nem látni itthon” – sorolta a példákat Balog József.
A MASZK elnökét mégis legjobban a brazil közönség nyűgözte le, amely szerinte egyszerre érzelmileg és egy nálunk hiányzó “kollektív tudattal” éli meg a színpadi élményeket. ” Rengeteg fiatal volt és más korosztályú ember is, akik szemmel láthatóan nem sznobériából járnak előadásokra, hanem úgy tekintenek a színházra, mint a hétköznapi öröm kitüntetett helyszínére, akár két órát is sorban állva a jegyekért “-mesélte Balog József.
Retropolitika, ami bejött
A Buckowi elégiák alapjában véve személyesek és érzelmesek, de van némi történelmi hátterük, amely felvillantja Brecht művészi konfliktusát az 1953-as vérbefojtott kelet-német munkásfelkeléssel kapcsolatban. Ezt fordította át Urbán András a balkáni háborús tapasztalatok birtokában “háborús nyelvre.” Az előadásban a színpadon négy szolgálaton kívüli katona, két férfi és két nő állít elő konfliktusos helyzeteket, amelyekben megjelennek a hatalmi játszmák: az erőszak, a megtörés, a megaláztatás, a megszégyenítés.
Balog József elmondása szerint ez a “retropolitikai revü” bevált a fesztivál közönségének is, részben valószínűleg azért, mert rímelt az ő múltjukra is. Brazíliában ugyanis a hatvanas években volt egy erőszakos katonai diktatúra, és az abban nyomtalanul eltűnt emberek dossziéit azóta sem nyitották meg az országban.
