Négy fideszes képviselő – György István, Wintermantel Zsolt, Herman István Ervin és Balázs József – indítványára állami tulajdonú ingatlant kap a Zirci Ciszterci Apátság (egyet Pécsen, egyet Siófokon), az óbudai és az angyalföldi evangélikus egyházközség, a pestszentlőrinci Mária Szeplőtelen Szíve Főplébánia, a békásmegyeri Szent József Plébánia, a dunabogdányi Nepomuki Szent János Plébánia, a visegrádi Keresztelő Szent János Plébánia, a székesfehérvári egyházmegye, a Miskolci Apostoli Exarchátus, a Magyarországi Református Egyház Zsinata, a Magyar Unitárius Egyház és a Görög Katolikus Egyház.
A törvényt a kormánypártok támogatásával fogadta el a parlament, a Jobbik és az MSZP nemmel szavazott, az LMP nem vett részt a szavazásban.
Az előterjesztés indoklása szerint a két budapesti evangélikus templom és parókia, valamint az öt katolikus kápolna, illetve templom – amelyeket most az azokat használó felekezeteknek adnak át – úgy lett állami tulajdon, hogy az egyházközségek nem tudtak az államosításról. Ugyanígy a görög katolikusok sem tudták, hogy kislétai templomuk állami tulajdon, és az unitárius egyháznak sem volt tudomása arról, hogy a budapesti Nagy Ignác utcában álló templomuk tulajdonosa az állam. Az előterjesztés ezeket az ingatlanokat ingyenesen átadja az egyházaknak, rendezve a tulajdoni helyzetüket.
A tulajdonváltozásról szóló szerződéseket az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek kell megkötnie.
A többi átadott épület közül a miskolciban korábban koraszülöttosztály működött, az apostoli exarchátus három éve bölcsődét és óvodát tart fenn benne, a megyei kórház dolgozóinak gyermekeit látják el. Az ingatlan most telekmegosztással kerülhet a vallási közösség tulajdonába.
A kormánypárti politikusok indoklásából a többi között kiderül, hogy a Zirci Ciszterci Apátságnak átadott pécsi épületben egykor a Nagy Lajos Gimnázium tanárait szállásolták el, és az államosításáig az apátság tulajdonában állt, de az oktatási intézménynek ma is nagy szüksége lenne rá. Állapota azonban leromlott, felújítása jelentős ráfordítást igényel, és jelenleg bérlők laknak benne, akiknek jogi helyzete nem változik, miután az apátság vállalja az állam minden kötelezettségét.
Emellett a református egyházé lehet az a XI. kerületi, adakozásból épült ingatlan is, amely a II. világháború után a Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet birtokában volt, így az államosítás utáni kártalanításra nem nyílt lehetőség.
A Fidesszel szövetséges Lungo Dromnak juttatott VIII. kerületi ingatlan óvodaként működött. Az indoklás azzal támasztja alá átadását, hogy az a legnagyobb létszámú és támogatottságú cigány érdek-képviseleti szervezet közösségi céljainak megvalósítását segíti.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a záróvitában azt mondta, a törvény alkotmánysértő, mert az alaptörvény szerint csak átlátható gazdálkodású szervezetnek adható át nemzeti vagyon, a Lungo Drom viszont nem ilyen. Az egyházi ingatlanok visszaadását helyeselte, de véleménye szerint az, hogy a Fidesz szövetségeseként ismert romaszervezetnek is székházat juttatnak, diszkriminatív, hiszen a többi nemzetiség nem részesül ilyen kedvezményben.
A kihirdetését követő napon hatályba lépő jogszabály több törvényt is módosít, a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szólót például annak érdekében, hogy az MFB továbbra is a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz. Ezért rögzítették, hogy a fejlesztési bank forrásbevonási ügyletei esetében a hitelező az állam által vállalt készfizető kezességen túl további fedezet előírására nem köteles.
